Befőzés, szárítás, aszalás, fagyasztás - Hogyan teheted el télire a zöldségeket, gyümölcsöket? Tartósítási tippek a szakértőktől

Nagyszülők Lapja

Konyhai praktikák

Nagyszülők Lapja


Befőzés, szárítás, aszalás, fagyasztás - Hogyan teheted el télire a zöldségeket, gyümölcsöket? Tartósítási tippek a szakértőktől Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Ha ezeket az élvezeteket a hideg hónapokban is meg szeretnénk tapasztalni, akkor tartósítsunk! De hogy fogjunk hozzá? Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Ha ezeket az élvezeteket a hideg hónapokban is meg szeretnénk tapasztalni, akkor tartósítsunk! Az élelmiszer-palettánk tárháza végtelen, csak egy kis odaadás kell, hogy a nyár, ősz ízeit télire „konzerváljuk”.

A tartósítás egy módszer, amellyel megőrizzük az élelmiszer lényeges tulajdonságait, vagy megakadályozzuk annak romlását. Tartósítunk, mert szeretnénk, hogy az élelmiszer a betakarítástól a következő évig rendelkezésünkre álljon, de a fő cél az, hogy késleltessük annak romlását, vagy megelőzzük íz- és küllembeli változásait.

Otthoni tartósítási lehetőségek


Befőzés
A legelterjedtebb tartósítási mód, amivel gyümölcsöt, zöldséget egyaránt tartósíthatunk. Nemcsak a termesztett növényekből, hanem a vadon élőkből is finom szörpöt, lekvárt készíthetünk, pl. bodzaszörp, csipkebogyólekvár.

Néhány jó tanács az otthoni befőzéshez:
- Használjunk minél frissebb állapotban lévő nyersanyagot! Gyümölcslevek, -ízek készítéséhez a 100%-ban, dzsemhez a 80−90%-ban, befőtt készítéséhez a 75%-ban érett gyümölcs ajánlott.
- Fő a higiénia! A befőzéshez használt edények, eszközök és a munkaasztal legyen mindig tiszta, a mosott üvegeket, tetőket folyó csapvízzel többször át kell öblíteni és csepegtetőben vagy tiszta konyharuhára állítva kell kiszárítani. A felhasználni kívánt nyersanyagokat áztassuk, mossuk, majd rápermetezett vízzel öblítsük.
- Otthon alkalmazható tartósítószerekhez soroljuk a cukrot, sót, ecet- és citromsavat, amely a pektinnel együtt is jól használható és egyéb segédanyagokat pl. szalicil-, benzoe-, szorbinsav.
A szalicilátok még sok konyhában megtalálhatók, viszont kerüljük a használatukat, mivel gyomorfekélyt, allergiás reakciót okozhatnak.
A cukor és a só ízesítő hatásuk mellett vízelvonó tulajdonságuk révén tartósítanak. Sóból a tartósítandó anyaghoz 16−20%-ban, cukorból legalább 55%-ot kell adagolni, így a termék egyéb tartósítási eljárás alkalmazása nélkül is eláll. Ilyen magas só- és cukortartalmú termékeket már nem készítünk, csak más tartósítási formával együtt alkalmazzuk ezeket, csökkentett mennyiségekben.


Fotó: pixabay

Szárítás
Vízelvonáson alapszik, amikor a nyersanyag víztartalmát 15% alá csökkentjük, hogy semmilyen kórokozó és/vagy penészgomba se élje túl. Szárítani lehet fűszer-, gyógy- és teának való növényeket, zöldségeket (vöröshagymát, fokhagymát, burgonyát, sárgarépát, petrezselymet, zellert, karalábét, zöldborsót, zöldbabot, paradicsomot) és régebben a húst is így tartósították.

Néhány jó tanács az otthoni szárításhoz:
- Csak hibátlan, teljesen kifejlődött, romlási jelenségektől mentes növényt szabad szárítani.
- A nagyobb darab zöldségeket darabolni kell, különben nem száradnának ki tökéletesen és megromolhatnak. Ilyen pl. a paradicsom, amelyet célszerű egyenletes cikkekre vagy vékony karikákra vágni, vagy a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller), amelyeket karikázzunk vagy vékony csíkokra vágjunk.
- Egy-két zöldséget (sárgarépa, petrezselyem, zeller) szárítás előtt 4-5 percig blansírozni, sós vízben előfőzni kell, és csak utána kerülhet a szárítókeretre.
- A fűszerpaprikát füzérekbe, száraz, szellős, naptól védett helyen tárolják, érlelik. A szárrészeket, csumáját eltávolítják, és ha nedvességtartalma 10% alatti, akkor paprikadarálón finom szemcseméretűre darálják.

Míg a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15% alá csökkentjük, addig a gyümölcsöket aszaljuk, víztartalmuk 20−22% között marad. Az utóbbiak cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért a gyümölcsök magasabb víztartalom mellett is eltarthatók.


Fotó: pixabay

Aszalás
Aszalás során a nedvességtartalmat kivonjuk, így koncentráltabbá válik az élelmiszer, megnő az energia-, fehérje-, zsír-, szénhidráttartalma az azonos tömegű friss nyersanyaghoz képest. Vitamin-, ásványi anyag tartalmuk változó, például a friss csipkebogyó négyszer több C-vitamint tartalmaz, mint ugyanannyi szárított társa, viszont B1-, B2- vitaminból az aszalt szilva kétszer, illetve tízszer többet, káliumból az aszalt alma négyszer többet tartalmaz, mint azonos tömegű friss gyümölcs.

Néhány jó tanács az otthoni aszaláshoz:
- Az aszalásra szánt gyümölcs legyen ép, egészséges és érett, de nem túlérett. Meg kell tisztítani a levelektől pl. eper, szártól pl. cseresznye, meggy (kivétel a szilva szár, mert ennek eltávolításával elfolyik a cukros lé, és az aszalt gyümölcs ízetlenné, rágóssá válik), majd alaposan meg kell mosni.
- A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt ajánlott leforrázni, hogy ne repedjen meg.
- Aszalhatunk a szabadban, szellős, szélvédett, árnyékos helyen, asztalon vagy aszalókereten (fa keret, amire apró lyukú drótháló vagy szitaszövet van kifeszítve) vagy aszalógéppel, vagy sütőben, nyitott sütőajtó mellett, 60–65°C-on, a meleg levegő keverésével. A szabadban aszaláskor a gyümölcsöket többször át kell forgatni és körülbelül 4-10 nap alatt készülnek el.


Fotó: pixabay

Fagyasztás
Gyakorlatilag minden élelmiszert le lehet fagyasztani (kivéve az egész tojást, retket, fejes salátát, hagymát), zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, készételeket, és ezáltal nemcsak a mikroorganizmusok szaporodását akadályozzák meg, hanem az élelmi anyagok sejtjeiben lévő enzimek bontó munkáját is. 0°C alatt a nyersanyag víztartalma jéggé fagy.


Fotó: pixabay

A tárolásról se feledkezzünk meg…
A megfelelően tárolt élelmiszerek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, tápanyagtartalmukat és élvezeti értéküket. Tároljuk az élelmiszereket alkalmas tároló eszközben, a megfelelő, általában a csomagoláson is feltüntetett hőmérsékleten és a megfelelő időtartamig, mert így csökkentjük az ételfertőzés/ételmérgezés kockázatát, és kíméljük pénztárcánkat.

Néhány jó tanács a tároláshoz:
- Az éléskamra legyen mindig tiszta, száraz, sötét és hűvös – optimális hőmérséklete 10-21°C között van. 38°C felett csökken a konzervek minősége.
- A régebbi, vagy rövidebb minőségmegőrzési idejű termékeket helyezze előtérbe, a konzerveket a polc hátsó részében tárolja, mert ezek bontatlan állapotban akár 2 évig elállnak.
- Tárolja a száraz élelmiszereket, pl. rizs és tészta, légmentesen záródó dobozokban.
- A szárított zöldségeket, aszalt gyümölcsöket tároljuk tüll-, vászon- vagy papírzacskóban, de használhatunk befőttesüvegeket is. A legtöbb szárított gyümölcsöt és zöldséget 4-12 hónapig lehet tárolni.

Jó tudni!
•    A szalicilátok gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki.
•    Tartósítás céljából a zöldségeket szárítjuk, víztartalmukat 15% alá csökkentjük, a gyümölcsöket aszaljuk, mivel ezek cukortartalma magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért magasabb víztartalom (20-22%) mellett is eltarthatók.
•    Főzelékfélékben és gyümölcsökben fagyasztás során 20-30%-os, befőzés alkalmával 35-55%-os, szárítás során 70-90%-os C-vitamin veszteséggel lehet számolni.

Felhasznált irodalom:
1.    Academy of Nutrition and Dietetics. Storage in the Cupboard [Internet]. 2016. [updated 2016 Jun 24; cited  2017 Jun 02]. Available from: http://www.eatright.org/resource/homefoodsafety/four-steps/refrigerate/storage-in-the-cupboard
2.    Academy of Nutrition and Dietetics. Safe Food Processing [Internet]. 2015. [updated 2015 Jun 23; cited  2017 Jun 02]. Available from: http://www.eatright.org/resource/homefoodsafety/safety-tips/food-poisoning/safe-food-processing
3.    European Food Information Council. Preservatives to keep foods longer – and safer [Internet]. 2004. [updated 2004 Jul 03; cited  2017 Jun 04]. Available from: http://www.eufic.org/en/whats-in-food/article/preservatives-to-keep-foods-longer-and-safer
4.    European Food Information Council. Processed food (Q&A)[Internet]. 2017. [updated 2017 Mar 20; cited  2017 Jun 04]. Available from: http://www.eufic.org/en/food-production/article/processed-food-qa
5.    Juhász K. I., Kuthyné J. I., Maknics Z., Tolnainé Sz. B. Tartósítás. Vác: Duna-Mix Kft.;2012.
6.    Kovács I. A szárítás hagyománya és  tudománya. Új Diéta, 2011;5, 16.
7.    Antal T. Gyümölcs- és zöldségszárítmányok minőségét befolyásoló technológiai jellemzők vizsgálata [Doktori (PhD) értekezés]: Debreceni Egyetem; 2010.
8.    Bencsik K. Mit? Mivel? Hogyan? - Élelmiszertechnológia és kolloidika. Budapest: Semmelweis Egyetem; 2003.


Forrás: MDOSZ
Fotók: freepik/pressfoto, pixabay

Nagyszülők Lapja

Konyhai praktikák

Nagyszülők Lapja


2017.08.11