Az évek alatt hányszor éreztük azt, hogy betemetnek a tennivalók, hányszor hoztak fejünk fölé komor felhőket a gondok? Pedig az élet, a természet apró szépségei olyankor is körülvesznek bennünket, és csak arra várnak, hogy beengedjük őket a világunkba, aki pedig észreveszi őket, szerencsés, mert így szíve megkönnyebbül, és mindig visszatalál majd önmagához…

Hiszen az élet igenis csodálatos. Aki él, annak még van lehetősége - megbocsájtani, feledni, gyönyörködni, örülni...élni!

 

Meggyesi Éva : Örülni kellene
 

Örülnünk kellene minden percnek,
amelyet megadott az ég,
megcsodálni az erdőt, réteket,
s szeretni mindent, ami szép.

A fodrozódó víz tükrében,
mikor még szunnyad a világ,
hallgatni, ahogy suttog az erdő,
mikor a szél muzsikál.

A patak vízében megmártózni,
addig, míg nyugalmat találsz,
s megpihenni, hogy érezd újra:
mégis csak szép a világ.

Feledni mindent, ami bántott,
temetni mindent, ami fáj,
s a legutolsó percig hinni, azt,
hogy még száz csoda vár.
 

 

Fotó: Freepik