A hasadra vagy a combodra hízol? Melyik veszélyesebb az egészséged szempontjából?

Egy nemzetközi tudóscsoport több mint 90 olyan új génterületet tárt fel, amely magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyes emberek az elhízásra - írja az MTI.

Az elhízás legnagyobb genetikai térképe jött létre
A kutatók több mint 300 ezer ember génkészletét vizsgálták meg, és ennek alapján alkották meg az elhízás legnagyobb genetikai térképét, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertettek - adta hírül a BBC News.

Állandó mintázatokat keresve kapcsolatot találtak az agyi folyamatokban részt vevő génekkel, ami azt sugallja, hogy az elhízásnak részben neurológiai alapja lehet.

A "hasasoknak" több egészségügyi problémával kell szembenézniük, mint a "combosaknak"
A Giant (Genetic Investigation of Anthropometric Trait) nevű konzorcium a testsúly és a magasság aránya alapján számított testtömegindex (BMI) mögötti genetikát vizsgálta.



A Nature folyóiratban közzétett másik tanulmányukban azt kutatták, hogyan hat a genetika arra, miként oszlik el a zsír a testen. A hastájék körüli zsír például több egészségi problémát okoz (egyebek közt szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, légzési- és alvási zavarok, vizelettartási problémák), mint a combokon lévő. Mintegy 33 újonnan megállapított génterületet hoztak összefüggésbe a zsíreloszlással - ami további magyarázatot ad arra, egyes emberek miért körte alakúak, míg mások miért híznak inkább hasra.

Meglepő tudományos felfedezés: neurológiai oka is lehet az elhízásnak
Azonosítottak továbbá több mint 60 genetikai területet, amely hatással van a testtömegindexre, megháromszorozva a korábban ismert ilyen génterületek számát. Elizabeth Speliotes, a Michigani Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint ez utóbbi meglepte őt.

- Nem járunk neurológushoz azért, hogy megvitassuk a testsúlyunkat, amikor az elhízásra gondolunk, nem gondolunk általában az idegrendszerre. Ez azonban megváltoztatja azt a módot, ahogy az elhízásra gondolunk: talán nem csupán anyagcserével kapcsolatos állapotról van szó, hanem neurológiai alapja is van - tette hozzá.

Egyénre szabott, génalapú diétás tanácsadás – ez lenne a jövő?
A szakemberek úgy vélik, egyes gének szerepet játszanak abban, miként kezeljük az éhségünket, mások az élelmiszer körüli gondolatainkat befolyásolják.
Speliotes professzor hangsúlyozta, a feltárt genetikai területek sokfélesége azt jelzi, hogy az elhízásra való hajlam nem egyetlen génhez köthető.

- Ezért kevésbé valószínű, hogy egyetlen megoldás az elhízás leküzdésére mindenki esetében működhet. Jelenleg a nem és a életkor alapján adunk általános tanácsokat az egészséges testsúlyra és életmódra. Ez a típusú genetikai adathalmaz azonban egy napon segíthet abban, hogy sokkal inkább egyénre szabott tanácsokat adjunk - mondta a BBC-nek>>.

Forrás: MTI/Külföld
Fotó: Rawpixel