Nagyszülők láthatási joga: Mit tehet a nagyszülő, ha eltiltják az unokájától? Családjogi szakértő válaszol

Amikor megromlik a viszony szülő és gyermek között, az sajnos kihatással van a környezetükre is. Ha a szülő nagyszülővé válik, ám a családban konfliktus van, nem minden esetben tudnak felül kerekedni ezen az érintett felek, és ez a nagyszülő-unoka kapcsolat kárára megy. Egyre több esetben kénytelen az unoka fejlődésének érdekében a gyámügy is beavatkozni. Pár éve még csak elenyésző számú ilyen ügy volt, ma azonban már sajnos egyre gyakoribb.

Mit tehet a nagyszülő, ha távol tartják az unokájától?
Abban az esetben, ha a nagyszülőt eltiltják az unokájától, akkor a gyermek lakhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat. Írásban is beadhatja a kapcsolattartás rendezése iránti kérelmét, vagy ügyfélfogadási időben jegyzőkönyvbe is mondhatja történetét.

Hogy történik az ügymenet lefolytatása?
Az ügyintéző felkeresi a gyermeket nevelő szülőt/szülőket és tárgyalást tart. A gyámhivatal az első tárgyaláson a kapcsolattartást a felek egyezségével törekszik rendezni. Tapasztalom, hogy néha elegendő egy alkalom, ahol a felek elmondhatják felgyülemlett sérelmeiket, és az unoka érdekében végül egy kompromisszumos egyezség születik, amelyet aztán végrehajtható határozatba foglal a hivatal.

Ha mégsem születne egyezség az első tárgyaláson, lehetőség van arra, hogy a felek képzett mediátor segítségét vegyék igénybe. Végül, ha a helyzet sürgető megoldást igényel, akkor az eljárást lefolytatja a gyámhivatal és a gyermek érdekét szem előtt tartva, belátása szerint dönt.

A bizonyítási eljárás kulcsfontosságú
Annak érdekében, hogy a tényállást feltárja a gyámhivatal, a megfelelő és szükséges bizonyítást lefolytatja. E körben meghallhatja a feleket. Ha a gyermek megfelelő életkorban van, akkor személyesen, szükség esetén pszichológus szakértő útján hallgatja meg. Lehetőség van továbbá tanú vagy egyéb okirati bizonyíték csatolására, környezettanulmány elrendelésére.

A gyámhivatal végül a bizonyítási eljárás lefolytatása során keletkezett bizonyítékok mentén hozza meg döntését. Azt mérlegeli, hogy a szülő/szülők alapos okkal tartották távol az unokát a nagyszülőtől, vagy épp jogtalanul. Az eljárás végén születő határozat megfellebbezhető, ám végül a jogerős döntést mindkét félnek be kell tartania.

Milyen gyakran láthatja a nagyszülő az unokáját?
A kapcsolattartás tartama változó, esetenként eltérő. A hatóság a döntése meghozatalánál figyelemmel kell, hogy legyen a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére stb…

Tapasztalom, hogy azon esetekben, ahol a gyermek (vagyis az unoka) szülei elváltak, valamivel kevesebb kapcsolattartást ítél meg a hatóság, ugyanis a szülőkkel való kapcsolattartás az elsődleges. Így hétvégente az elvált szülő gyermekei hol az egyik, hol a másik szülőnél vannak. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gyermeknek törvényben foglalt joga van a nagyszülővel tartani a kapcsolatot, így hétköznap vagy hétvégén, illetve a szünetekből le lehet választani olyan napokat, amikor az unoka a nagyszülőkkel lehet.

„A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult” - ezt mondja ki a törvény
Az eljáráshoz többek között a Polgári Törvénykönyv, továbbá a 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet szolgáltatja a jogalapot, amely szerint „A kapcsolattartásra a nagyszülő jogosult”. A szabályozás értelmében a kapcsolattartás célja a családi kapcsolat fenntartása, hogy a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse. A kapcsolattartás joga magába foglalja a gyermek szokásos tartózkodási helyén történő meglátogatását, meghatározott időtartamú elvitelét, továbbá a telefonos kommunikációt.

Még többet a nagyszülő láthatási jogáról korábbi cikkünkben olvashatsz, kattints ide: Meg lehet-e tiltani a nagyszülőnek, hogy láthassa az unokáját? »


Szerző: Dr. Illés Fanni
Fotó: Pixabay