Idősek Otthona

Ez a cikk 3069 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Ki gondozható az idősek otthonában?
A napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy.
Idősek otthonába a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehető.

Ki kérheti még az idősek otthonába történő felvételét?
Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.

Ki végzi el a gondozási szükséglet vizsgálatát?
Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően az intézményvezetőnél. Az intézményvezető megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá az egyéb körülmények fennállását.

Mely esetben nyújtható az idősotthoni ellátás?
Idősotthoni ellátás a napi 4 órát meghaladó, illetve az egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható.
Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatást ad a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről.
Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a napi 4 órás gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a  szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

Milyen iratokat kell bemutatni a gondozási szükséglet vizsgálatához?
Az igénylőnek vagy törvényes képviselőjének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy az egyes, lent ismertetett ellátások megállapításáról szóló igazolásokat.

A gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:
-    a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata, amelyet az orvosszakértői szerv vagy a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos szakvéleményével igazoltak;
-    az ellátást igénylő egyedül él, és
=    nyolcvanadik életévét betöltötte  vagy
=    hetvenedik életévét betöltötte és lakóhelye közműves vízellátás vagy közműves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan, vagy
=    hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, amit az ellátást megállapító jogerős határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával igazoltak, vagy
=    a fentieken kívüli okból fogyatékossági támogatásban részesül és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak,
=    I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül, amit a nyugdíját, járadékot megállapító jogerős határozat, vagy a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíj-folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámla-kivonat másolatával igazoltak, vagy
=    munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett és az orvosszakértői szerv, illetve jogelődje szakértői bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg, amit az érvényes és hatályos szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás másolatával igazoltak.
Az életkort személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. A közművesítés hiányát a települési önkormányzat jegyzője igazolja.

Ki nyújthat segítséget az igazolások beszerzéséhez?
Az igazolások beszerzésében az előgondozást végző személy nyújthat segítséget.

Hogyan kell igényelni az intézményi elhelyezést?
Az ellátás igénylése az igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

Hogyan keletkezik az intézményi jogviszony?
A jogviszony keletkezését a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata, a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, a bírói ítélet, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata, a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.

Ki dönt az intézményi jogviszony keletkezéséről?
Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről
-    a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,
-    a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,
-    a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,
-    a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető dönt.

Lehet-e a soron kívüli intézményi elhelyezést kérni?
A soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő
-    önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
-    a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
-    szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
-    kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
A soron kívüli elhelyezés iránti igény sorrendben megelőzi a többi kérelmet.

Frissítve a Nagyszülők Lapján: 2014.01.30.
Forrás: csaladitudakozo.kormany.hu
Fotó: FreeDigitalPhotos


ELLÁTÁSOK, TÁMOGATÁSOK KISOKOSA>>