Méltányossági nyugdíjemelés 2016, egyszeri nyugdíjsegély: Kinek jár? Milyen összegben? Nyugdíjszakértő válaszol

Ez a cikk 2775 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Sokan még mindig tévhitben élnek a nyugdíj összegével kapcsolatban, ezért nem árt tudni, hogy: a saját jogú nyugellátás összegét nem az utolsó 5 év keresete határozza meg, hanem 1988-tól a nyugdíj igénylés napjáig szerzett átlagkereset.

Kivételes nyugellátás, méltányossági nyugdíj

Kinek engedélyezhető kivételes nyugellátás?

- aki elérte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt;
- megváltozott munkaképességű;
- özvegy vagy árva.

Mi a feltétele a méltányossági nyugdíjnak?
Méltányosságból történő nyugellátás megállapítására jogosult az:

- aki az igény előterjesztését követően jogerős elutasító határozattal rendelkezik;
- aki nem rendelkezi 15 év szolgálati idővel a rész nyugdíjhoz, illetve 20 évvel a teljes nyugdíjhoz. Ezzel szemben előírás, hogy rendelkezni kell az előírt szolgálati idő felével;
- kivételes esetben a hivatal ettől eltekinthet, például árva ellátás igénylése esetén, nappali tagozaton folytatott tanulmányok miatt.

Kinek nem engedélyezhető a kivételes nyugellátás?
-    aki szabadságvesztés büntetését tölti;
-    aki tartós bentlakásos intézményben él;
-    akit javító-nevelő intézményben látnak el.

Méltányossági nyugdíjemelés 2016

Az alábbiakban azt taglaljuk, hogy 2016-ban miként lehet méltányossági alapú nyugdíjemelésben részesülni.

Méltányossági nyugdíjemelés igénylése - kinek járhat?
A méltányossági nyugdíjemelés különös méltánylást érdemlő élethelyzet esetén igényelhető:

- egészségi állapot miatt: rendkívüli többletkiadás, megnövekedett gyógyszerköltség, igazolás közüzemi díjtartozásról, vagy közvetlen hozzátartozó betegsége/halála esetén, stb.
- egyéni kérelemre: indítása az arra rendszeresített formanyomtatványon történik - a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt elérő személynek, aki nyugellátásban részesül;
- megváltozott munkaképességű özvegynek, aki fogyatékos/tartósan beteg vagy két árva neveléséről gondoskodik;
- továbbá akinek a nyugellátás összege (a családban) nem haladja meg a 75.000,-Ft/főre eső jövedelmet.

Nem jogosultak méltányossági alapon történő nyugdíjemelésre:
- akik korhatár előtti ellátásban részesülnek - ide értve a nők 40 év után járó kedvezményes - öregségi nyugdíját;
- nem telt el 3 év a nyugdíj megállapítást követően;
- előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztéses büntetését tölti;
- bentlakásos vagy javító-nevelő intézményben él.

Mennyi lehet a méltányossági nyugdíjemelés összegének mértéke?
A minimum összeg az öregségi nyugdíj (jelenleg 28.500,- Ft.) 10%-a, azaz,  2.850,- Ft, de nem lehet (maximum) több 25%-nál, azaz,  7.125,- Ft-nál.
A méltányossági nyugdíj összege beleépül az aktuálisan folyósított nyugellátás összegébe.

Egyszeri nyugdíjsegély:

Saját kérelem alapján igényelhető, amelyben részletesen indokolni kell a méltánylást érdemlő vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet.

Mi a feltétele az egyszeri nyugdíjsegélynek?
Az egy főre eső jövedelem - egyedül állóság esetén - nem éri el a 85.000,-Ft./hó összeget, közös háztartás esetén, pedig az egy főre jutó összeg nem haladja meg a 75.000,-Ft/főt.

A nyugdíjsegély évente egyszer állapítható meg, és a megállapított összeg nem lehet kevesebb 15.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a jogszabályban előírt legkisebb öregségi nyugdíj minimum (jelenleg 28.500,- Ft.) másfélszeresét, 2016-ban ez 42.750,-Ft.
Ezen összeghatár feletti összeget  csak kivételes esetben - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató engedélyezhet.
Nem engedélyezhető egyszeri nyugdíjsegély rehabilitációban vagy rokkant ellátásban részesülő személynek.

Kik jogosultak egyszeri nyugdíjsegélyre?

- rehabilitációs járadékban részesülők;
- öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugellátásban, valamint szülői nyugdíjban, árvaellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesülő igénylő.

Az méltányossági nyugdíj megállapítás, méltányossági nyugdíjemelés, illetve az egyszeri nyugdíj segély iránti igény előterjesztése során a közölt adatoknak a valóságot kell tükröznie, hiszen a hivatal bármikor ellenőrizheti a közölt adatok valódiságát, hogy a leírt élethelyzetek a valóságnak megfelelnek-e.
Méltányossági jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, tehát fellebbezésre nincs lehetőség.

Szerző: Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő
Kezdő fotó: Pixabay