Étkezési problémák

A legtöbb ember számára az evés, így a nyelés is, olyan magától értetődő tevékenység, amely nem igényel különösebb tudatosságot. Az étkezés szociális esemény is, örömet okozó, kellemes élmény, amely, túl a táplálkozási célokon, érzelmi, viselkedési, sőt kommunikatív készségeink megalapozását is szolgálja.

Táplálkozási szokásaink gyermekkorban alakulnak ki. A gyermek ilyenkor tanulja meg a helyes ételválasztást, az étkezés higiénés és kulturális szabályait, a kívánatos étkezési módokat, ekkor rögzülnek a táplálkozási minták és formálódik az ízlés, tehát ilyenkor alapozódik meg az egész életre szóló táplálkozási magatartás.


Étkezési zavarok lehetséges okai

- genetikai eltérés miatti anyagcserezavar
A visszautasítást okozhatja valamilyen genetikai eltérés okozta anyagcserezavar, enzimhiány (pl. gyakran észleljük, hogy egy olyan gyermeknél, aki nem hajlandó tejet fogyasztani, a háttérben a tej feldolgozását lehetővé tévő enzim hiánya húzódik meg).

- izombetegségek
Az okok hátterében előfordulhat továbbá izombetegség (pl. az ételnek a szájberendezés izmainak renyhesége vagy túlzott feszessége miatti visszautasítása nem magának az ételnek szól, hanem inkább a táplálkozással járó nehézségeknek)

- pszichoszociális funkciózavar
Gyakran előfordul, hogy a kisgyerekek „büntetik” a szülőt az étkezés megtagadásával, komoly súlyproblémához is vezető válogatással.

- pszichés eltérés
Végül, de nem utolsó sorban, étkezési zavar kialakulhat komolyabb pszichés eltérés miatt (pl. az autista spektrum bizonyos formáiban a gyermek következetesen elutasíthatja egy-két kiválasztott étel kivételével az összes többit).

Szakértő segítség szükséges
Azoknak a számára azonban, akiknél az étkezés biológiai vagy pszichés okokból akadályozott, az evés örömforrás helyett, számos nehézséggel, félelemmel járó, bonyolult és ijesztő feladattá válik. Ilyen esetekben az étkezésnél speciális tudást és ismereteket igénylő segítségre van szükség. Az étkezésnél történő segítségnyújtás igen érzékeny terület érintett és segítő számára egyaránt, hiszen idegen személy ritkán hatolhat ennél mélyebben egy másik ember intim szférájába.

Akár a beszédfejlődést is akadályozhatja
Az étkezési zavarok mielőbbi kezelése elengedhetetlen. Ilyenkor nemcsak a táplálkozási akadályok leküzdéséről van szó, hanem fontos izmok működésének a kiépítéséről is. A táplálkozásban résztvevő izmok egy része később a beszéd kialakulásában is szerepet játszik. Éppen ezért nem meglepő, hogy a veleszületett agykárosodás és/vagy agyfejlődési zavar következtében kialakult súlyos táplálkozás-magatartási zavar a beszédfejlődés hiányának vagy elégtelenségének előhírnöke is lehet.
Ezért is fontos az összetett étkezési zavarok mielőbbi kezelése, mert ezzel megelőzhető vagy enyhíthető lehet a későbbi súlyos beszédfejlődési probléma.


Étkezési problémák sérült gyermekeknél
Az étkezési zavarok legtöbbször nem önálló kórképként jelentkeznek, hanem más környezeti, egészségügyi, szociális és táplálkozási tényezők együttesében. Vannak azonban olyan kórképek, amelyek általában magukban foglalják az étkezési rendellenességeket. Ilyen lehet:
- a központi idegrendszeri károsodás (CP – cerebrális parézis),
- a súlyos értelmi fogyatékosság,
- vagy bármely más, komoly központi idegrendszeri sérüléssel járó állapot (pl. súlyos agyhártyagyulladás /meningitisz/, vízfejűség /hidrokefalusz/, az agy veleszületett fejlődési rendellenessége, koraszülöttség, agydaganat stb.).