Végrendelet és örökség: Mi a teendő, ha a végrendelkező gyengén vagy egyáltalán nem lát? Jogi szakértő válaszol

Ez a cikk 2368 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

"Kedves Ügyvédnő! Eljött az ideje annak, hogy nagymamám végrendeletet tegyen, ám fontosnak tartom elmondani, hogy idős korára tekintettel már szinte alig lát. Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ennek kihatása van arra, hogy milyen végrendeletet tehet? Ha szóban elmondja a végrendeletet, leírhatom én helyette, és elég, ha csak aláírja, vagy közjegyző előtt kell végrendeletet tennie? Hogyan érvényes? Sz. Júlia, Budapest.”

A törvény úgy szól, hogy „aki vak, írástudatlan vagy olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet”.

Közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet - mi a különbség?

A közvégrendelet az a végrendelet, amelyet közjegyző előtt tesz a végrendelkező. Nem összekeverendő azzal a végrendelkezéssel, amikor valaki a saját írásbeli magánvégrendeletét csak nyilvántartásba vétel végett adja le a közjegyzőnél, mert az nem ugyanaz. Közvégrendelet tételekor az okirat érvényességi feltételeire a közjegyző ügyel. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XLI törvény tartalmazza.

A végrendelkezőnek személyesen kell megjelennie a közjegyző előtt. A közjegyzői okiratba foglalt végintézkedést a közjegyző köteles bevezetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába az okirat elkészítését követő 72 órán belül. A nyilvántartás a végintézkedő nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a végintézkedés egyedi azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

Mi a teendő, ha a végrendelkező nem lát vagy nem lát jól?
Amennyiben gyanú merül fel a tekintetben, hogy a végintézkedés megtételekor olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban volt a végrendelkező, akkor vizsgálódni kell. A bíróság az ilyen esetekben bizonyítást folytat le, hogy megtudja, a végrendelkező vak volt (tehát tejesen kizárt, hogy el tudta volna olvasni vagy alá tudta volna írni a végrendeletet) vagy netán csak látáscsökkenésben szenvedett. Ugyanis bizonyos fokú látáscsökkenés még lehetővé teszi azt, hogy a végrendelkező maga végrendelkezzen, azaz írásbeli magánvégrendeletet tegyen (amelyet maga is írhat vagy mással is írathat).

Azonban ha az bizonyosodik be, hogy a végrendelkező a végrendelet szövegét nem tudta elolvasni, vagy nevének aláírására egyébként képtelen volt, akkor az az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen. A biztos tehát az, ha minden ilyen vagy ehhez hasonló esetben közjegyzőhöz fordul a végrendelkezni kívánó.

Hozzátartozó jelenléte végrendelkezéskor - fontos szabály
Fontos szabály, hogy nem lehet közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának vagy élettársának a hozzátartozója, gyámja, gondnoka. Érvénytelen továbbá az a juttatás is, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója javára szól. Közreműködő személynek minősül például a közvégrendelet leírója.

Amennyiben olyan közjegyző előtt teszünk közvégrendeltet, aki hozzátartozó, úgy az egész végrendelet érvénytelen lesz.
A 2013. évi V törvény (Polgári Törvénykönyv) értelmében bíróság előtt már nem lehet közvégrendeletet tenni.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Pixabay