Végrendelet és örökség: mi a szabályos módja a rendelkezésnek?

Ez a cikk 2873 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet, mondja ki a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény7:3 §-a.

Végrendelet vagy törvényes öröklés - mikor melyik érvényesül?
Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg, vagyis a végrendelet elsőbbséget élvez. Amennyiben az örökhagyó a végrendeletében a hagyatéka egészét felölelően rendelkezett, akkor a törvényes öröklés nem érvényesül. Amennyiben azonban csak a vagyona egy részéről rendelkezik, akkor a fennmaradó vagyon az örökösöket a törvényes ötöklés rendje szerint illeti meg. Az örökhagyó a végrendeletében örököst/örökösöket nevez meg, és meghatározza az örökösök részesedési arányát. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg, az örökös a hagyatékot annak külön elfogadása nélkül megszerzi.

Örökhagyó - a vagyonáról szabadon rendelkezhet
A végrendelet az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, megírásának a joga személyesen az örökhagyót illeti, ez azt jelenti, hogy a halála esetére a vagyona egészéről vagy annak egy részéről az örökhagyó szabadon rendelkezhet. Vizsgálandó körülmény, hogy a végrendelkező a végrendelet megírásának időpontjában képes volt-e a végrendelkezésre, cselekvőképes és fenyegetéstől mentes körülmények között tette-e. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személyek végintézkedést nem tehetnek. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyek csak közvégrendelettel rendelkezhetnek, szóbeli végintézkedéssel és írásbeli magánvégrendelettel nem.

Tehet-e egy házaspár közösen ugyanabban az írásban végrendeletet?
Két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete érvénytelen; a házastársak az életközösség fennállása alatt azonban a törvény előírásainak megfelelően tehetnek írásban érvényes végrendeletet.

A Polgári Törvénykönyv a végrendelkezés három formáját ismeri:
- a közvégrendeletet,
- az írásbeli magánvégrendeletet,
- a szóbeli végrendelet.

Közvégrendelet
A közvégrendelet közjegyző előtt tehető.

Írásbeli magánvégrendelet
Lehet saját kezűleg írt, más által írt, és végül közjegyzőnél letet. Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételeit a törvény szabályozza. Ezek közül a legfontosabb szabályok, hogy:

- a végrendelet készítésének ideje (keltezés) és a végrendelkező aláírása szerepeljen a végrendeletben
- a saját kezűleg írt végrendeletet elejétől a végéig a végrendelkező maga írja és aláírja
- a több különálló lapból álló saját kezűleg írt végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámozással kell ellátni
- a más által (pl: ügyvéd) írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy aláírását a tanúk jelenlétében magáénak ismeri el. Ez esetben a folyamatos sorszámozáson kívül az összes lapot el kell látni a végrendelkező és a két tanú aláírásával is. Vagy a saját kezűleg írt vagy a más által írt végrendeletet aláírja és a közjegyzőnél végrendeletként letétbe helyezi.

Érdekesség, hogy a bírósági gyakorlat a végrendelkező aláírásként nem csak a végrendelkező családi nevét és utónevét fogadja el, hanem azt is, ha a becenevén írja alá, amelyen korábban a család éveken át szólította.

Szóbeli végrendelet
Kivételesen, a végrendelkező életét fenyegető rendkívüli helyzet esetén vehető figyelembe, a törvény által szigorúan meghatározott körülmények esetén. Az ilyen ügyek esetén azt kell vizsgálni, hogy a végrendelkező valóban az életét fenyegető rendkívüli helyzetben volt-e (amely fakadhat akár külső tényezőből, akár egészségi állapotából), továbbá, hogy az írásbeli végrendelet megtétele egyáltalán nem volt lehetséges. Az ilyen esetek vizsgálata gyakran szakértő bevonásával állapítható meg.

Tanú - mire ügyeljünk írásbeli magánvégrendelet esetén?
Fontos kiemelni, hogy a törvény felsorolást tartalmaz a tekintetben, hogy ki nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja (pl: írástudatlan). Továbbá az írásbeli magánvégrendelet tanúja javára szóló juttatás érvénytelen (kivéve, ha a saját kézzel írt végrendelet ezen részét az örökhagyó külön aláírta).

Érdemtelenség - ki hivatkozhat rá, mikor jöhet szóba?
Érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne (Ptk. 7:6 §). Az érdemtelenség esetköreit a törvény taxatíve sorolja fel, vagyis csak az ott felsorolt esetkörre lehet hivatkozni és vizsgálni. E körbe tartozik például az örökhagyó életére törés, vagy ha az örökhagyó végakaraténak szabad kinyilvánítását megakadályozza. Látható tehát, csakis súlyos jogszabálysértés esetén lehet érdemtelenségre hivatkozni. Fontos megjegyezni, hogy az örökhagyó az ellene irányult, érdemtelenséget megalapozó magatartást megbocsáthatja, írásban, de akár ráutaló magatartással is, amely egy vitás ügy esetén bizonyítási nehézséget vethet fel.

Örökhagyó - kit zárhat ki a végrendelétől az örökhagyó?
Az örökhagyó azt, aki a törvényes örököse vagy azzá válhat, kizárhatja a törvényes öröklésből. Ezt vagy a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal teheti meg –a kizárást nem kell indokolni- vagy más személyek örökössé nevezésével-. Az egyébként kötelesrészre jogosult törvényes örökösök is kizárhatóak az örökségből; ők ezáltal csak a kötelesrészükre lesznek jogosultak, az azt meghaladó örökrészből azonban kizárhatóak.

Örökös - hogyan mondhat le az öröklésről?
A törvényes öröklésre jogosult egészben vagy részben lemondhat az öröklésről, méghozzá az örökhagyóval kötött szerződés alapján. A szerződés írásba kell foglalni, és érdemes pontosan meghatározni, hogy mi mond le, ki után és pontosan miről. Ez a szerződés azonban nem tartozik a végintézkedés körébe (ugyanis az egy egyoldalú nyilatkozat). A lemondást a szerződési akarat hiánya miatt meg lehet támadni, tehát például ha a lemondó fél tévedett a nyilatkozata tartalmában. A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki.

Végrendelet megtámadása - az öröklés megnyílásától még 5 évig megtámadható
A végrendelet megtámadását a Ptk. 7:37.§ szabályozza. A végrendelet megtámadására az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A végrendeletet megtámadó nyilatkozat alapján lehet megtámadni, amelyben meg kell jelölni az okot. A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. Érvénytelenségi ok például a végrendelkezési képesség hiánya (pl: cselekvőképtelen), a végrendeleti akarat fogyatékossága (pl: fenyegetés), az alaki szabályok be nem tartása (pl: aláírás, keltezés, sorszámozás) stb… A hatálytalanság az érvénytelenségtől elkülönülő kérdés, ugyanis például valamely alaki követelmény be nem tartása nem jelenti azt, hogy a végrendelet létre sem jött.

Hogyan kell értelmezni a végrendeletet kétség esetén?
A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson (Ptk. 7:24§). Ez a bekezdés a régi Ptk-ban nem volt megtalálható, azonban a bírósági gyakorlatban kialakult jogelv az új törvénybe beemelésre került. Fontos kiemelni, hogy az akarat vizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a végrendelet alakilag hibátlan. Az akarat vizsgálatánál nem csak az egyes rendelkezéseknek, hanem a végrendelet egészének is jelentősége van, sőt következtetések vonhatóak le a végrendelkezőnek még az életében tett nyilatkozataiból, ráutaló magatartásából, amelynek vizsgálata a bíróság feladata. Amennyiben azonban a végrendelkező több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve hogy az az örökhagyó feltehető akaratával nem ellentétes.

Végrendelet visszavonása
A végrendelet egyébként visszavonható, amely megtételére a végrendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a végrendelkező újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletét visszavontnak kell tekinteni. Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha az öröhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Nem veszti hatályát azonban akkor, ha az a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg (kivéve ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott). A közjegyzőnél letett végrendelet visszavehető.

Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: FreeDigitalPhotos