Sebek fertőtlenítése, kezelése - gyermeksebész tanácsai

Otthoni elsősegély?
Ebcsont beforr, a gyermekek gyorsan gyógyulnak, de azért a gyógyulást elő lehet segíteni. A legalapvetőbb kérdés, amit az első riadalom után tisztáznunk kell, hogy boldogulunk-e házilag az adott sérüléssel.

Felületes, pl. horzsolt sebek ellátását otthon is megoldhatjuk, azonban ha a seb súlyosnak tűnik, nagyon mély, vagy tartósan vérzik, akkor egy steril - avagy fertőtlenítővel átitatott géz felhelyezése után mielőbb a legközelebbi orvos felkeresése javasolt. Amennyiben a közelben elérhető, célszerű sebészeti, traumatológiai, vagy gyermeksebész szakrendelésen, ügyeleten jelentkezni, azonban ha ez igen sok időbe telne, akkor először a legközelebbi olyan helyet javasolt felkeresni, ahol elsősegélyben tudják az unokát részesíteni.
 
Hogyan fertőtlenítsünk?
Ha otthoni sebkezelésre vállalkozunk, alapvető, hogy alaposan ki kell tisztítani a sebeket, szemmel látható szennyeződések ne maradjanak benne (ha ez otthon nem megy, forduljunk szakemberhez). A szennyeződések eltávolítására legjobb a folyó víz, esetleg egy kis langyos kamillás főzet. Ez a procedúra sokszor nem is olyan egyszerű, hiszen a seb fájdalmas, a sebtisztítás a gyermeket csípheti, emiatt egy egészséges gyerkőc élénken tiltakozik ellene. Ha az első akadályt sikeresen vettük, jöhet a fertőtlenítés. Én ezt jódtartalmú oldattal (nem jódtinktúrát!) javaslom: alaposan le kell fertőtleníteni nem csupán a seb körüli részeket, hanem a sebet is! A szennyeződések távol tartása érdekében ezt követően steril kötszerrel fedjük le a sérülést.
 
Mivel fertőtlenítsünk?
Minden út Rómába vezet, tartja a mondás. Ez igaz a fertőtlenítőszerekre is. Számtalan fajta kapható, a legtöbbjük jól használható, de alkalmazni bármelyiket is csak odafigyeléssel, az előnyök és hátrányok ismeretével szabad. A választást elősegítendő - a teljesség igénye nélkül - néhány gyógyszertárban kapható készítményt ismertetünk.
 
Általánosságban elmondható, hogy friss sérülések esetén célszerű folyékony fertőtlenítőszert választani a kenőccsel szemben, főleg, ha az a kenőcs zsíros alapanyagú. A zsíros fertőtlenítő kenőcsöt friss sebre nem célszerű alkalmazni, hiszen alatta a seb nem szellőzik, „dunsztba” kerül, felpuhul, így a baktériumok könnyebben a mélybe juthatnak.
 
A hintőpor használata - a kenőccsel ellentétben - nem hogy nem javasolt, hanem szigorúan tilos! A hintőpor és a sebváladék együtt előbb - utóbb „páncélt” képez a seben, mely alatt a baktériumok vígan szaporodhatnak. A hintőpor egyetlen létjogosultsága a köldökcsonk kezelésében van, melyre az alábbiakban még kitérünk.
 
A vizes oldatban levő jód (povidon-jód, mint pl. a Betadine) az egyik legjobb választás otthoni sebkezelésre, hiszen csak picit csíp és jól fertőtlenít. Nem alkalmazható azonban jódallergia esetében, ami szerencsére csak igen ritkán fordul elő. A kisgyerekek esetében mértékkel kell alkalmazni, ugyanis túlzott mennyiségű, tartós használata esetén némi jód a bőrön keresztül felszívódhat.
 
A tömény alkohol bár jó fertőtlenítőszer, de igen csíp, és sajnos a sebre kenve hamarabb elpárolog, mintsem a hatását kifejtené, ezért nem célszerű alkalmazni.
 
A merbromin (mercurochrom) egyrészt higanytartalma miatt, másrészt a színe miatt sem javasolt, hiszen a fertőzésekre jellemző bőrpírt elfedi, így késlelteti a helyes diagnózis felállítását.


 Végezetül...
Összegezve az előzőeket, amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy mi a teendő, akkor helyesebb orvost felkeresni, bármilyen problémáról is legyen szó. Eleven unokák esetében a nagyszülők általában előbb-utóbb profi sebkezelővé válnak, de amíg ez a rutin nem alakul ki, ne féljünk kérdezni, ill. orvoshoz fordulni! Sok sikert!