Vastagbélrák: minden 2. beteg belehal Magyarországon! Hogyan előzhető meg a vastagbélrák? Miért fontos szűrésre járni?

Idén ősztől országossá terjesztik a vastagbélszűrési programot, az uniós és magyar forrásból megvalósuló szűrésekre 6,57 milliárd forint áll rendelkezésre - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2017. március 7-én, kedden.

A vastagbélrákban szenvedő betegek fele meghal Magyarországon, ezen kellene javítani
Magyarországon évente 10 ezren betegednek meg vastagbélrákban, és ezen betegek közel fele veszti életét. Balog Zoltán kiemelte, a korai halálozás még mindig probléma, ezen a helyzeten mindenképpen javítani kell, az új szűrési programmal szeretnék azt elérni, hogy a halálozási arány tíz százalékkal csökkenjen.

Mint mondta, a kormány célja az egészségben megélt életévek számának növelése, a megelőzhető, korai halálozás csökkentése. Kitért arra, hogy Magyarország - noha emelkedett a születések és csökkent a halálozások száma - európai összehasonlításban még mindig elmaradásban van a korai halálozást tekintve.

Javulás tapasztalható a magyar adatokban az egészségben eltöltött évek számát nézve, amely közelít az Európai Unió átlagához, ami 61,8 év, a 2014-es magyar adat pedig 60,8 év.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy például Csehországban a célzott szűréseknek köszönhetően harmadával tudták csökkenteni a végbélrák okozta halálozást, és szintén előrelépést jelenthet a megelőzésben, ha a felsőfokú végzettségű szakápolók is bekapcsolódhatnak egyes gyógyítási folyamatokba.

Egészségtudatos nevelés, tudatos gyógyszerfogyasztás, szűrőbuszok
A kormány a szűrések mellett fontosnak tartja az egészségtudatos nevelést, ezért különböző pályázati programokat írnak ki, amelyek például a szabadidősportok támogatását, a tudatos gyógyszerfogyasztást, vagy az egészséges táplálkozást helyezik fókuszba. Ezeken kívül 2017 végéig húsz szűrőbuszt állítanak "szolgálatba", továbbá hétmilliárd forintot fordítanak a menzák megújítására.
    
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, "a komplex szűrési programok adnak esélyt arra, hogy ebben a harcban nyerésre állhassunk, prevenció nélkül esélytelenek vagyunk". Kiemelte az egyéni felelősséget is, azaz az egészségi állapotért nagyban felelős, hogy ki milyen életmódot folytat.

Kapcsolódó cikkünket is olvasd el: Vastagbélrák okai, tünetei, kezelése - szakorvos válaszol, kattints ide »

Az 50 felettieket szólítják meg az országos vastagbélszűrési programmal
Szentes Tamás országos tisztifőorvos az országossá terjesztendő vastagbélszűrési programmal kapcsolatban megjegyezte, az 50-70 éves korosztályt szólítják majd meg a házi orvosokon keresztül. A folyamat két lépcsős lesz, először székletmintát vizsgálnak, és ha a laboreredményben eltérés mutatkozik, akkor kerül sor a kolonoszkópos vizsgálatra. A vizsgálatot két évente kell megismételni.

Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: az érintett korosztály 1,8 millió embert jelent, és az uniós program 2019-es zárása után a magyar kormány finanszírozza a vastagbélszűrést, és akkortól már kötelezővé tennék a háziorvosoknak a programban való részvételt. Jelenleg, az uniós finanszírozás alatt a háziorvosok jelentkezhettek a programba plusz finanszírozásért.

Mi hajlamosít a vastagbélrákra? Friss kutatási eredmény
Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika. Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális rák kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Élj egészségesen, sosem késő változtatni!
Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.

- Ez fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a genetikával ellentétben az életmód módosítható, hiszen a genetikai hajlamot szüleinktől örököljük. Lényegében az általunk azonosított kockázati tényezők megegyeznek az európai rákkutatók több mint 10 éve kidolgozott javaslataival a rák kockázatának csökkentésére - idézte Gemma Ibánezt, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

Kapcsolódó cikkünket is olvasd el: Vastagbélrák okai, tünetei, kezelése - szakorvos válaszol, kattints ide »

Forrás: MTI