Stroke: mik a tünetei? Mi a teendő? Hogyan lehet megelőzni?

Félóránként hal meg valaki stroke-ban Magyarországon, részben azért, mert nem, vagy csak későn ismerik fel. Sokan azt hiszik, csak múló rosszullétről van szó a melegben, pedig szélütésük van. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni - figyelmeztet dr. Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Minden rosszullétre oda kell figyelni, mert akár stroke is lehet!
- A stroke nem fáj, ezért sokan nem veszik komolyan, ha rosszul lesznek. Azt hiszik csak idegesek, felment a vérnyomásuk, elfeküdték a karjukat vagy csak a meleg miatt elgyengültek, elszédültek. A legrosszabb, amit tehetnek, ha arra várnak, hogy enyhülnek vagy elmúlnak a tünetek. Ez persze megtörténhet - ekkor beszélünk átmeneti agyi vérkeringési zavarról. Az esetek többségében azonban az agyi érelzáródás tartósan fennálló tünetekkel jár, és csak sürgős beavatkozás segíthet. A vérrögoldó kezelést a roham kezdetétől számított 3-4,5 órán belül el kell kezdeni, különben visszafordíthatatlan a károsodás - mondja dr. Bereczki Dániel.

A neurológus arra figyelmeztet, hogy minden rosszullétre figyeljenek oda, főleg a nagy melegben, hiszen ilyenkor a szív és érrendszeri kockázat fokozódik.

Hogyan kell megállapítani, hogy valakinek stroke-ja van, mik a tünetei és mit kell tenni azonnal?
Stroke-ra 3 egyértelmű jel utal, ha
- a száj félrehúzódik,
- a beszéd elakad,
- az egyik oldali végtagok megbénulnak.

Ilyenkor arra kell kérni azt, aki rosszul van, hogy próbáljon
- beszélni
- vagy mosolyogni
- és emelje fel mindkét kezét.

Ha ezekre nem képes, feltehetően stroke-ja van. Fontos, hogy nem körzeti orvost vagy egy családtagot kell hívni, hanem azonnal a mentőket, hiszen minden perc számít. A mentő ugyanis speciális strokecentrumba viszi a beteget, ahol azonnal megtörténnek a szükséges beavatkozások. Az országban 37 ilyen trombolízis (vérrögoldás) központ van.

Késlekedés és a felismerés hiánya
2014-ben a stroke-os esetek mindössze három százalékában végeztek trombolízis kezelést, ennek oka a késlekedés és a felismerés hiánya. Sokatmondó adat, hogy ez a szám Ausztriában 18 százalék. A professzor szerint a reális cél Magyarországon is a 10 százalék lenne.

Hogyan előzzük meg a stroke-ot? Hogyan csökkentsük kialakulásának kockázatát?
A késői felismerés mellett fontos lenne a megelőzés, a kialakulás kockázatát ugyanis így lehetne csökkenteni.
A neurológus szerint fele ennyien halnának meg szélütésben, ha magas vérnyomását mindenki kezeltetné, és a dohányzást abbahagyná. Ebből is látszik, hogy a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, az elhízás és a stressz elősegítik a stroke kialakulását, ahogy bizonyos kockázati betegségek is: a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, a kóros vérzsírok, az érelmeszesedés.

Szélütés vagy agyvérzés után…
Évente 45 ezer ember kerül kórházba stroke, vagyis szélütés miatt. A köznyelv gyakran agyvérzésnek hívja a stroke-ot, de vérzés csak a betegek 15 százalékában alakul ki, 85 százalékban érelzáródásról van szó, vagyis agyi infarktusról.
Stroke után egy évvel a betegek harmada már nem él, harmaduknak pedig tartós tünetekkel járó agykárosodása marad - féloldali bénulás, beszédzavar, kettős látás, látótér zavar, kognitív hanyatlás, depresszió. Magyarországon 1980-ban 100 ezer lakosból évente 240 halt meg stroke-ban, a szám azóta javult, mára már 130-ra csökkent, de ez még mindig lesújtó adat például a szomszédos Ausztriához képest, ahol harmadannyi az áldozat.

Fotó: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem
Forrás: http://semmelweis.hu