Ezüstkolloid - OGYÉI közlemény: súlyos mérgezést és vesekárosodást okozhat az ezüstkolloid-oldat

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett - figyelmeztet az OGYÉI annak kapcsán, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid oldatot a lakosság számára.

Nem bizonyított az ezüstkolloid jótékony hatása
Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek, a webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk.

Élelmiszerként nem hozható forgalomba
Mint írják, ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként, vagy - helyi alkalmazás esetén - kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet sem jegyzett be ilyen összetételű terméket.

Az ezüstkolloid súlyos mellékhatásai
Kiemelik, az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bőr, belső szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg, ami nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg.

A GVH legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forintnyi bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják - emlékeztetnek.

Nem új találmány
Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a "hivatalos" magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.

Forrás: MTI