Végrendelet és kitagadás: milyen okokkal lehet valakit kitagadni az örökségből?

Ez a cikk 3008 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

A kötelesrész célja, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói (leszármazója, házastársa, szülője) számára a törvényes örökrész megfelelő hányadát biztosítsa. A kötelesrész akkor illeti meg fent megjelölt hozzátartozókat, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse – vagy végintézkedés hiányában az- lenne, mondja ki a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 7. Könyve - foglalja össze dr. Illés Fanni családjogi szakértő.

Meddig lehet benyújtani a köteles rész iránti igényt?
A kötelesrész iránti igényét az arra jogosultnak kell előterjesztenie, a törvényben meghatározott 5 éves elévülési időn belül.

Kitagadás és kizárás

Ha a kitagadás érvényes, akkor nem jár a kötelesrész
Fontos tudni, hogy kötelesrész jár akkor is, ha az örökhagyó a végrendeletében kifejezetten kizárta a jogosultat. Kötelesrész annak nem jár, akit az örökhagyó végintézkedésében – annak okát kifejezetten megjelölve - kitagadott. Így tehát, ha a kitagadás érvényes, akkor a kötelesrészre jogosultak körébe tartozó örökös nem örököl semmit, még kötelesrészt sem.

Kitagadás - Mikor számít érvényesnek?
Az érvényesség feltételeinek meg kell, hogy feleljen a végrendelet is, és a kitagadási ok is. Az a kitagadási ok érvényes, amelyet a törvény kitagadás alapjául szolgáló magatartásként ismer el, és az ok valós. A kitagadási okokat a törvény felsorolja a 7:78.§-ban. Ezek közül néhány:

Durván sértő magatartás - mi számít annak?
Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja: Hogy mi számít durván sértő magatartásnak azt egyrészt a társadalmi felfogás, másrészről a családjogi könyv (4. könyv) határozza meg. Ilyen például a hűséggel tartozás, vagy a közös háztartás terheinek közös viselése. Fontos azonban hangsúlyozni, nem csak ennél a kitagadási oknál, hanem a többi esetében is, hogy mindkét fél korábbi magaratása és a kitagadásra alapot adó esemény vizsgálatát követően, az összes körülményt figyelembe véve kerül sor döntésre. Egyes események eltúlzó kiemelése, túlértékelése torz képet adhat, hiszen lehetséges, hogy éppen az örökhagyó viselkedése vezetett a kitagadott magatartásához.

Szándékos és gondatlan bűncselekmény - új!
A kötelesrészre jogosult az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el: az új törvénykönyv már nem úgy fogalmaz, hogy súlyos bűncselekményt követett el, így tehát a szándékos és a gondatlan bűncselekmény elkövetése is alapul szolgálhat. A törvényalkotó arra fókuszál, hogy az eset az örökhagyó és a kötelesrészre jogosult viszonyában súlyosnak minősül-e. A bírói gyakorlat szerint ilyen például az örökhagyó testi épsége vagy a vagyona ellen elkövetett bűncselekmény. Érdekesség, hogy a Ptk. új szabályként hozta be a „végrehajtandó szabadságvesztére ítélt, de büntetését még ki nem töltött” kötelesrészre jogosult kitagadását. A szabályozás értelmében – az előbb tárgyaltaktól eltérően- akkor is lehetőség van a kitagadásra, ha a kötelesrészre jogosultat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, de büntetését még nem töltötte ki. A szakirodalom szerint ez utóbbi szabályozás nem kellően árnyalt a való életben előforduló élethelyzetekhez képest.

Erkölcstelen életmód - alkoholizmus, drogfogyasztás, züllés
A kötelesrészre jogosult erkölcstelen életmódot folytat: A mércét a társadalomban kialakult erkölcsi normák mentén állították fel; figyelembe véve természetesen azt, hogy ezt nem lehet egyértelműen meghatározni. Ez esetben is az ügy összes körülményét mérlegelve lehet meghozni a döntést, ahol vizsgálat alá kerül például az alkoholizmus/drogfogyasztás mértéke, gyakorisága; családtagokkal szembeni viselkedés; züllött életmód; büntetett előélet, stb.
Az új Ptk. kitagadási okokra vonatkozó rendelkezéseit az örökhagyó a törvény hatálybalépése után tett kitagadó nyilatkozatára kell alkalmazni (Ptké. 65.§(1) bek.).

Megbocsátás
Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedés előtt bocsátotta meg, akkor az örökös kötelesrészre tarthat igényt. Ha az örökhagyó a végintézkedés után bocsátott meg, akkor a kitagadás – a végintézkedés visszavonása nélkül - hatálytalanná válik.

Szerző: dr. Illés Fanni családjogi szakértő