Munkahely megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül – Mikor jár végkielégítés? Ki rendezi a ki nem fizetett béreket?

Ez a cikk 3147 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy mire a szülés után visszatérnénk a munkahelyünkre, a munkáltató megszűnik. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük, melyek a munkába visszatérő kismamákat is érinthetik, hiszen a felmondási tilalom sem érvényes mindenkorra.

I. MUNKÁLTATÓ MEGSZŰNÉSE JOGUTÓD NÉLKÜL

Jogutód nélküli megszűnés – védi-e a kismamát a felmondási tilalom?
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése körébe tartozik, ha a munkál¬tatót felszámolási vagy végelszámolási eljárásban szüntetik meg. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a munkaviszony megszűnésének napja az a nap, amikor a cégbíróság a munkáltatót a cégjegyzékből jogerősen törli, azaz ilyen esetben sem a munkáltató, sem a munkavállaló részéről nincs szükség további intézkedésre, jognyilatkozatra. Mivel fogalmilag megszűnési tényállásról beszélünk (és nem megszüntetésről), nem érvényesülnek a felmondási tilalmak, az egyébként felmondási tilalom alatt álló munkavállaló munkaviszonya is megszűnik. Így pl. ha a munkáltató megszűnése időpontjában a kismama munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, az ő munkaviszonya is megszűnik, tekintet nélkül a tilalomra.

Mivel a munkáltató jogutód nélküli megszűnése egy hosszú folyamat eredménye, annak tartama alatt (azaz, míg jogerősen nem törölték a cégjegyzékből) természetesen megszüntethető a munkaviszony (felmondással, azonnali hatályú felmondással vagy közös megegyezéssel is).

Jogutód nélküli megszűnés – jár-e végkielégítés?
Ha a munkaviszony megszűnése a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt következik be, a munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ¬kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály másképp rendelkezik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg.

A jogutód nélküli megszűnésről nem kötelesek bennünket tájékoztatni
Az Mt. jogutód nélküli megszűnés külön tájékoztatási kötelezettséget nem ír elő a munkáltató számára, azonban az levezethető az alapelvi szinten szabályozott jóhiszeműség és tisztesség követelményéből, továbbá az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből. Amennyiben a megszűnés oka a munkáltató fizetésképtelenségével függ össze, azt a munkavállaló a saját bőrén is tapasztalja, ugyanis ilyen esetben nem ritka eset, hogy a munkáltató több havi munkabérrel tartozik.

Bérgarancia támogatás - Mi lesz a ki nem fizetett bérekkel?
Ezzel összefüggő intézmény a bérgarancia támogatás, mellyel a felszámolási, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg (azaz a munkabér jellegű járandóságokat a munkáltató helyett, annak kérelmére a Nemzeti Foglalkoztatási Alap fizeti meg).  
A bértartozás a felszámolási, kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkaadót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó – a Cstv. (csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható – végkielégítést.

A támogatás mértékének meghatározásakor a fennálló - esedékes és forrás hiányában kiegyenlíthetetlen - munkabértartozás vehető figyelembe, amelynek összege jogosultanként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét. Ennek mértéke 2014-ben bruttó 1.115.000,- Ft, mely maximális határ miatt könnyen előfordulhat, hogy a munkavállaló az őt megillető munkabér követelésének csak egy részéhez jut hozzá.

II. MUNKÁLTATÓ MEGSZŰNÉSE JOGUTÓDDAL

Jogutódlás – Mi változik, ha más lesz a cég tulajdonosa?
A munkáltató személyében változás következhet be jogszabály vagy szerződés alapján. Abban az esetben, ha a jogutódlásról jogszabály rendelkezik, az maga határozza meg a jogutódlás lebonyolításának módját, mely következtében a Munka törvénykönyve rendelkezéseit csak a megállapodáson alapuló változás esetén kell alkalmazni. Ilyen megállapodás lehet pl. az adásvétel, csere, bérlet, gazdasági társaságba való belépés.

A munkáltató személyében akkor történik meg a változás, amikor a szerződés alapján a gazdasági egysége átszáll az átvevő munkáltatóra. A gazdasági egység a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásainak elkülönített, szervezett csoportja (gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, ezek része).

A jogutódlásról kötelező bennünket írásban tájékoztatni
A folyamat kezdeteként az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót az átszállással érintett munkaviszonyokból, valamint a versenytilalmi megállapodásokból és a tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.

Az átvevő munkáltató az átszállást követő tizenöt napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével (név, székhely, munkáltatói jogkör gyakorlója) köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a munkafeltételek változásáról (akként, mint a munkaviszony létesítésekor).

Amennyiben az átadó munkáltatónál üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni
- az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
- az átszállás okáról,
- a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint
- a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Kell-e munkaszerződést módosítani jogutódlás esetén? Kiköthetnek-e újabb próbaidőt?
A munkáltató személyében bekövetkező változás nem eredményezi a munkaviszony megszűnését, mert a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. A természetes személy munkáltató halála szintén nem jár a munkaviszony megszűnésével, ugyanis örökösei a munkaviszonyba jogutódként lépnek be, és a munkaviszonyt az általános szabályok szerint szüntethetik meg.
Ezekből tehát az következik, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változáshoz nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása, a munkaszerződése módosítása. Az automatikus átszállásból az is következik, hogy a próbaidő kikötése érvénytelen.

Mit tehetünk, ha a munkafeltételek kedvezőtlenebbek lettek, mint korábban?
A munkavállalót tehát nem illeti meg az ellentmondás joga. Azonban mivel előfordulhat, hogy az átszállást követően a munkafeltételek a munkavállaló hátrányára változnak meg – pl. megváltozik a munkarend, a telephely, kollektív szerződés eltérően rendelkezik, mint az átvevő munkáltatónál hatályos -, az Mt. lehetőséget a munkavállaló számára arra, hogy az átadás időpontját követő 30 napon belül felmondással megszüntesse a munkaviszonyát. Ehhez az szükséges tehát, hogy a munkavállalóra irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járjon, vagy lehetetlenné váljon.

Időnként az előzőleg kialkudott cafeteria is úszik…
Mivel az átadó által egyoldalúan vállalt kötelezettségek a munkáltató személyében bekövetkező változással a munkaviszony tekintetében hatályukat vesztik, ezek az átvevő tekintetében nem irányadók. Erre példa lehet, amikor az átvevőnél hatályos cafeteria szabályzat szerint a munkavállalót gépkocsi használati jog illette meg, az átvevőnél hatályos szabályzat szerint azonban már nem. Az, hogy ez megalapozza-e a munkavállaló felmondási jogát, az adott eset dönti el (különösen, hogy milyen célra használta az autót, milyen gyakorisággal, stb.).

A munkavállaló a fentiekből következően a felmondását indokolni köteles, annak jogszerűsége esetén a munkáltatói felmondással együtt járó felmentési időre járó távolléti díjra és végkielégítésre jogosult.

A felelősség körében lényeges, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.
A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani. Nem terheli e kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki.

Fotó: Freedigitalphotos.net
Szerő: Dr. Hajdu-Dudás Mária

TGYÁS, GYED, GYES, KALKULÁTOR >>