Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj - Milyen ellátások igényelhetők az elhunyt családtagok után? Szakértő válaszol!

Amikor a szeretett hozzátartozó elhalálozik, akkor a fájdalom és a szomorúság miatt, illetve az információ hiánya miatt nincs tisztában az elhunyt vér szerinti gyermeke, házastársa, élettársa, hogy mit igényelhet hozzátartozója után, illetve ki, mikor, milyen feltételek alapján válik jogosulttá. Különböző hozzátartozói ellátások vannak, ezeket veszem sorra cikkemben.

Hozzátartozói ellátás során akkor jogosult az igénylő az ellátásra, ha a jogszerző az életkora szerint törvényben meghatározott szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve szolgálati járandóságban részesül. Ezen kívül teljesülnie kell a jogszabályban előírt feltételeknek.

Özvegyi nyugdíj

Téves azt gondolni, hogy mindenkinek jár az özvegyi nyugdíj. Az özvegyi nyugdíjat több mint száz éve vezették be Magyarországon azon özvegyek védelmében, akik gyermekeiket nevelték, és emiatt nem tudtak dolgozni, így az elhunyt férj után kaptak özvegyi nyugdíjat.

Az özvegyi nyugdíj nem azért jár, mert elhalálozik az igénylő férje, felesége vagy élettársa!
Fontos megemlíteni az élettárs fogalmát, ami vagy bejegyzett élettársi viszonyt jelent, vagy az elhalálozás pillanatában fennálló érzelmi és gazdasági közösséget. Szabály, hogy az élettársi közösség egyik tagja sem házas. Létfontosságú, hogy az élettársak lakcíme megegyezzen, vagy egy évig együtt éljenek  és a kapcsolatból gyermek szülessen, vagy megszakítás nélkül bizonyíthatóan tíz éven át az együttélés megvalósuljon.

Mi a teendő, ha több igény érkezik ugyanazon személy elhalálozása kapcsán?
Amennyiben a hivatal az az özvegyi igény elbírálása során több igénnyel is találkozik, úgy vizsgálni kell, a jogszerző kivel, mikor és milyen kapcsolatban élt életvitelszerűen. Az élettársak, illetve a házastársak bejelentett lakcím-eltérése tanúbizonyítási eljárás lefolytatását eredményezi (ami azt jelenti, hogy az igénylőnek tanúkkal hitelt érdemlően kell bizonyítani az együttélés tényét). Ez akkor jelent nagyobb gondot, ha több élettárs egyszerre nyújt be özvegyi nyugdíjigényt.

A végrendelet kulcsfontosságú
Sok esetben döntő szerepe lehet egy végrendeletnek, ami igazolja az élettársi életközösséget és az együttélés tényét. Egy elhalálozás anyagilag veszélyeztetheti, megterhelheti egy család megélhetését.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj mint ellátás, úgynevezett keresetpótlásra szolgál - éppen ezért, ha az elhunyt jogszerző fiatalon veszti el életét, ezen túlmenően az igénylő (feleség, vagy élettárs) is fiatal, akkor egy évig a hivatal ideiglenes özvegyi nyugdíjat állapít meg részére. Házastárs vagy élettárs halála után az igénylőt (jogszabályban előírt feltételek alapján fennálló) ellátás illeti meg. Az elhalálozás napjától ez a megállapított nyugdíj 60%-át jelenti, és az elhalálozástól számítva egy évig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat kizárólag csak az elhalálozást követő egy éven belül lehet igényelni! Későn benyújtott igénylés esetén visszamenőlegesen kizárólag hat hónapra folyósítja ezt a típusú ellátást a hivatal jogszabályba előírtak szerint.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártát követően úgynevezett „állandó” özvegyi nyugdíj igénylésére is van lehetőség, ennek módja és feltételei:

1. Kik jogosultak Özvegyi nyugdíjra az ideiglenes özvegyi nyugdíja lejártát követően?

• Aki az elhunyt jogszerző halálakor betöltötte a reá előírt nyugdíjkorhatárt (vagyis öregségi nyugdíjban részesül)
• Megváltozott munkaképességű (az egészségkárosodás mértéke 50%)
• Házastársa jogán fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket nevel, illetve két árva ellátásáról gondoskodik

2. Mikor éledhet fel a nyugdíj az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártát követően?

• Az 1993.március 1-e előtt az elhalálozástól számított 15 éven belül, illetve 1993.02.28.-át követően 10 éven belül fent felsorolt feltételek valamelyike az igénylőre nézve bekövetkezik.

3. Milyen összegben jár az özvegyi nyugdíj?

• Amennyiben az igénylő a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt még nem töltötte be, vagy is még nem nyugdíjas, illetve nem részesül egészségkárosodáson alapuló ellátásban, akkor 60%.
• Amennyiben az igénylő rendelkezik saját jogú pl: öregségi nyugdíjjal, vagy korhatár előtti ellátásban részesül, akkor az özvegyi nyugdíj 30%-os mértékű.

Árvaellátás

Az árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó, hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája. Havi rendszerességű pénzbeli ellátás, amire az elhunyt biztosítottak gyermekei, bizonyos esetekben pedig unokái és testvérei jogosultak.

Ki jogosult árvaellátásra?

• Vér szerinti gyermek, aki akár házasságban, akár élettársi kapcsolatból született.
• Az örökbe fogadott gyermek, a mostohagyermek.
• Unoka (ha a nagyszülő a saját háztartásában nevelte és tartására köteles és erre képes hozzátartozója nincs).

Fontos, hogy a szülő, nagyszülő az elhalálozás pillanatában rendelkezzen az életkorának megfelelően előírt szolgálati idővel!

Az adategyeztetési eljárás megkönnyíti a helyzetet
Sok esetben célszerű adategyeztetési eljárást lefolytatni, mivel így a hivatal határozatba foglalja az igénylő, jelen esetben a nagyszülő szolgálati idejét és béradatait. Így, ha bármilyen hirtelen elhalálozás bekövetkezik, akkor a családtagok már akadálymentesen tudják igényelni a hozzátartozói ellátásokat. Hiszen sok esetben nehézséget jelent az elhunyt szülő iratainak, munkakönyv, munkaszerződések, katonakönyv, bizonyítványok, és egyéb iratok, igazolások felkutatása. (Előző cikkem egyike erre ki tér részletesen, elolvashatod itt »).

Meddig jár az árvaellátás?

• Szülő elhalálozásától számítva a gyermek 16 életév betöltéséig jár (tanulmányokra tekintet nélkül).
• 16 -25. életév betöltéséig abban az estben jár az ellátás, ha a gyermek nappali tagozatos tanulmányokat folytat. Pontosabban, annak a hónapnak a végéig, amíg a tanulmányok befejezése megtörtént, illetve még a tanulmányok szüneteire is jár. Ezt minden estben az adott oktatási intézménynek kell leigazolnia. Amennyiben a tanulmányok ideje alatt a gyermek megváltozott munkaképességű, úgy tekintettel ennek a ténynek a fennállására, életkorra tekintet nélkül jár.

Milyen mértékű az árvaellátás?

• Az elhunyt szülőt megillető nyugdíj 30%.
• Ha az életben lévő szülő megváltozott munkaképességű, illetve mindkét szülő elhunyt, akkor 60% os mértékű,(ha a gyermek mind két szülője után igényel árvaellátást, azt kell részére folyósítani ami a legkedvezőbb).

A folyósított árvaellátás legkisebb összege 2017 évben: 24.250,-Ft.

Szülői nyugdíj:

Az elhunyt gyerek jogán a szülő is jogosult nyugellátásra, ha a törvényi feltételeknek megfelel. Ez azokat a szülőket segíti, akiket gyermekük tartott el, és így ezen forrás megszűnése miatt szükséges a nyugdíj, vagy mert más ellátás nem is áll rendelkezésükre.

Szülői nyugdíjra ki jogosult?

• Aki a gyermeke halálakor a 65 életévét betöltötte, vagy gyermeke, unokája megváltozott munkaképességű volt az elhalálozás időpontjában.
• Gyermeke, unokája a halálát megelőző egy éven át eltartotta.
• Azt a szülőt is megilleti ez az ellátás, aki a gyermeke elhalálozásától számított tíz éven belül megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra kötelezett hozzátartozója nincs.

Amennyiben a szülő rendelkezik pl: öregségi nyugdíjjal, akkor részére 30% -os mértékű szülői nyugdíj jár, amennyiben valamilyen okból kifolyólag nem rendelkezik, akkor 60%-os mértékű szülői nyugdíjösszeg jár a részére.
        
Nagyon fontos! Semmi sem jár automatikusan, igényelni kell!                      
Felhívom mindenki figyelmét, hogy minden típusú ellátást, akár saját jogú, akár hozzátartozói nyugdíjat igényel, a jogszabályban előírt csatolt igazolások bemutatásával teheti meg, minden esetben a lakhely szerinti illetékes kirendeltségen, vagy Kormányablakban, mivel az nem jár automatikusan.

Szerző: Szatmáry Tünde Katalin nyugdíjszakértő