Rajzfilmek helyett több mese kell a gyereknek! - Ezért mesélj minél gyakrabban a gyermekednek, unokádnak - Pszichológus tanácsai

Sok kisgyermek úgy alszik el, hogy előtte esti meseként rajzfilmet néz a tévében vagy a youtube-on. Én pszichológus szakemberként azonban azt javaslom, és nem csupán szorongó gyermekek esetén, hogy ehelyett inkább rendszeresen fejből mondjunk vagy olvassunk mesét - mondja Dr. Árvainé Koczok Márta pszichológus, aki kitér arra: miért jobb lefekvés előtt a mese, mint a rajzfilm, illetve miért olvassunk mesét a gyermekünknek, még akkor is, ha ő jobban szereti a rajzfilmeket.

Hogyan hat a sok inger a gyerekekre?

Sok kisgyermek úgy nő fel, hogy a tévé és a digitális eszközök szinte egész nap be vannak kapcsolva. Már a babák is a tévé előtt fekszenek, nézik a villogó képernyőt. Később a tévé távirányítója lesz az egyik kedvenc játéka. Aztán azt látja, hogy a szülők milyen sokat nézik a tévét, vagy nyomogatják a telefonjukat, szól a videoklip a youtube-on, és ő is azt akarja: mesét, játékot, zenét, mindegy!

Sokszor jót akarunk azzal is, hogy a gyermek saját tévéjén nézheti a rajzfilmeket a szobájában, hiszen így azt nézhet, amit ő szeretne, és nem látja a nem neki való felnőtt műsorokat.



A gyermek utánozva tanul. Ha azt látja, hogy mi is napi több órát töltünk képernyő előtt, vagy mindig be van kapcsolva a tévé, a rádió "csak hogy szóljon!", akkor ő is igényelni fogja az állandó ingereket.

Igen ám, de sokszor halljuk, hogy "a mai gyerekek fel vannak pörögve, nehezen nyugszanak le, nehezebben kezelhetőek". Igen, de ebben nagy szerepe van a korábban említett napi több órás képernyőnézésnek, a rengeteg vizuális és akusztikus ingernek. A gyermek sajnos túl sok olyan információt lát és hall, amely életkorának nem megfelelő. A rajzfilmek többsége is tartalmazhat olyan elemeket, amik szorongáskeltőek számára.

A szorongásra hajlamos gyermekek szinte ki vannak hegyezve a félelmetes részekre, és azokat megőrzik emlékezetükben. Sokszor titkolják, de bizony napközben többször is eszükbe juthat egy-egy ijesztő jelenet vagy gonosz szereplő.
 

Fejből mondott mese, olvasott mese, rajzfilm

Fejből mondott vagy olvasott mese
A fejből mondott vagy olvasott mese sokkal kevesebb ingert tartalmaz a gyermek számára, mint egy rajzfilm. Az úgy jelenik meg a képzeletében, ahogy ő kitalálja. A szülő, nagyszülő átélése, hanghordozása is sokat segít neki a történet megértésében és feldolgozásában. A mese közben meg lehet állni, lehet kérdezni és beszélgetni.

A rajzfilmek hatása a gyerekekre
A rajzfilmekben másodpercek alatt rengeteg minden történik, és mire kérdezne valamit, már egész máshol jár a történet. Sokszor még pislogni is elfelejtenek, nehogy lemaradjanak valamiről.

Az, hogy a gyermek teljesen elmélyülten nézi a rajzfilmet, még nem biztos, hogy azt jelenti, hogy élvezi is, sőt! Észre lehet venni a gyermek testtartásán, hogy rajzfilmnézés közben mit él át. Sok feszültség generálódik benne, amit nincs idő feldolgozni, ellazulni, mert már jön a reklám, vagy a következő mese, és viszi is tovább a figyelmét.

A rajzfilm eltereli a figyelmet a fontos dolgokról, a saját érzéseinkről, gondolatainkról. Újabb és újabb ingert kínál, amely megterheli a gyermekek idegrendszerét és lelki világát.

Pedig a mesének épp az lenne az egyik fontos funkciója, hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket. A rajzfilm is képes erre, de csak akkor, ha be tudjuk tartani a határokat! A túl sok rajzfilm és életkorának nem megfelelő tartalmak nézése hallgatása károsan hat a gyermek kognitív és személyiségfejlődésére, érzelmi életére, szociális készségeire.

Milyen és mennyi rajzfilmet nézhet a kisgyerek?

A gyermeket a rajzfilmnézéstől eltiltani nem lehet, és nem is kell. Ahhoz, hogy minden nap mesét olvassunk a gyermekünknek, szükség van időre, energiára és mesélési kedvre. Ez nem mindig jön össze, mert sokszor fáradt a szülő, vagy dolga adódik. Ha pedig beteg a gyermek, nem tudunk neki egész nap mesét olvasni. Ilyenkor jól jöhet a rajzfilm.

Néhány szempontot azonban vegyünk figyelembe, hogy gyermekünk fejlődése kiegyensúlyozott legyen:

- Életkorának megfelelő rajzfilmeket nézzen. Ha nem érti, amit lát és hall, az frusztrálhatja vagy szorongáskeltő is lehet számára.
- Minél kisebb, annál kevesebb időt töltsön rajzfilmnézéssel: 2 éves korban 10-15 percet, 5-6 éves korban is elegendő 30-40 perc!
- Nézzünk rajzfilmet együtt! Szülőként néha nehezünkre eshet együtt nézni a rajzfilmet a gyermekünkkel, pedig eközben sok mindent megfigyelhetünk. Ha összebújva nézzük, érezhetjük, hogy a kicsi mikor és milyen résznél remeg vagy ugrik egyet. Messzebbről láthatjuk az arckifejezéseit, megfigyelhetjük a testtartását. Közben tudunk kérdezni, beszélgetni, szükség esetén elkapcsolni.
- Ne a tévé legyen a bébiszitter! A tévé nem azért van, hogy gyermekünknek órákig egy hangja se legyen. Előfordulhat, hogy a szülőnek dolga akad, és emiatt rajzfilmet kapcsol. Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha néha élünk ezzel a lehetőséggel. De ha túl sűrűn előfordul, és a gyermek naponta több óra rajzfilmet néz, gondolkodjunk el, hogyan változtathatnánk ezen, hisz ez a gyermeknek hosszútávon nem jó.



- Rajzfilmnézés után beszélgessünk vele arról, hogy mi volt a mesében, mi tetszett neki, mi nem tetszett.
- Legyen lehetősége kérdezni az őt foglalkoztató dolgokról. Fontos, hogy ne maradjon benne olyan érzés vagy gondolat, ami nem hagyja őt nyugodni. Sokszor nem a rajzfilm végén azonnal fogalmazódik ez meg benne, hanem este lefekvésnél, vagy amikor hasonlót lát vagy tapasztal.
- Ne nézzen órákig tévét a gyermek. Ez ronthatja a szemét, emellett fokozódhatnak agresszív viselkedési megnyilvánulások. A rajzfilmnézés közben átélt izgalmak levezetése sokszor nehezítetté válik, illetve a látott-hallott tartalmakat is újrajátszással próbálhatja feldolgozni.
- Ügyeljünk arra, hogy eleget mozogjon, játsszon és egészségesen táplálkozzon. Az egészséges gyermek minden szempontból ellenállóbb! Kevésbé sérülékeny a negatív élmények során, kevésbé beteges. Felszabadultabb, könnyebben barátkozik, vagy kommunikál. Az otthoni szorongásoldásnak ezek is fontos szempontjai.

Mikor és hogyan olvassunk mesét?

Az a legjobb, ha minden nap szánunk rá időt. Kisgyermekkortól a gyerekek szívesen hallgatják a meséket, könnyen leköthetők vele.
Eleinte csak 5-10 percnyit, majd fokozatosan szoktassuk őket. Ahogy nőnek, egyre hosszabb meséket szeretnek, igényelnek. Bújjunk össze, a gyermek ülhessen az ölünkbe, nézhesse közben a képeket, illusztrációkat.

Az a jó, ha néha a meseolvasás kiegészül játékkal is. Ez lehet bábjáték vagy plüssökkel-babákkal játszás. Az élményfeldolgozás azonban rajzolás-festés-gyurmázás útján is történhet. Ezeket a gyerekek nagyon szeretik! Ha esti mesét olvasunk, akkor az legyen az esti rutin része: vacsora, fürdés, mese, alvás.

Ha napközben szeretnénk erre időt szánni, akkor lehet spontán kiválasztani az idejét, módját, de lehet úgy, mint az óvodában: minden nap ugyanakkor. A napirendet könnyen elfogadják a gyerekek, ragaszkodnak is hozzá, hiszen biztonságot nyújt számukra a kiszámíthatóság. És nem utolsó sorban, mi is megelőzhetjük vele a nem kívánt “hiszti” kialakulását.

A szorongó gyermek elalvás előtt ne nézzen rajzfilmet! A szorongó gyermekek számára nem javaslom az elalvás előtti tévézést, rajzfilmnézést. Ha egyáltalán nincs időnk olvasni neki, akkor hallgathat hangoskönyvet, de az a legjobb, ha anya vagy apa tud vele lefekvéskor foglalkozni egy kicsit. Ez mélyíti a kapcsolatot. És ilyenkor még lehet egy picit beszélgetni az estével megjelenő szorongásokról, félelmekről.
 

Milyen mesét olvassunk szorongó gyerekeknek?

Sokan azt gondolják, hogy ha a gyermek szorong, akkor bátorító vagy szorongásoldó mesét kell neki olvasni. Igen, ezek is jók lehetnek, de én azt gondolom, nem csupán ilyesmire van szükségük, sőt! Néha épp ezek a direkt célzatú mesék nem tudnak segíteni. Lehet azért, mert azt várjuk tőlük, hogy úgy hassanak, mint a szorongásoldó gyógyszerek - "elolvasom, és már nyugodjon is meg tőle a gyermekem". De ez sajnos nem ilyen egyszerű. A szorongó gyermekhez sok türelem és kreativitás szükséges.

Az a mese jó, amelyik egy különleges világba repíti a gyermeket, ahol minden lehetséges; amelynek hősével azonosulni tud, és megtanulhatja tőle, hogyan lehet elérni a célokat, megoldani a nehézségeket. A jó mesében a mesehősnek mindig akadnak segítői, bár egyedül indul útnak.

Segíthetnek a relaxációs mesék is, de önmagában nem pótolják az esti mesét! Ezért ha gyermekünk igényli, előtte vagy utána mondjunk neki egy “igazi” mesét is. A relaxáció egy technika, amit érdemes minden nap használni, ám a mesére is szánjunk időt. A relaxáció és az esti mese, egymást kiegészítve, felerősítve segítheti, erősítheti gyermekünk lelki immunrendszerét.

Olyan mesét válasszunk, amit mi, szülők is szívesen olvasunk. A gyermekek számára nagyobb élmény egy olyan mese, amit anya vagy apa “élethűen” ad elő, mint ha csak úgy felolvassák neki. Így ő is jobban tud azonosulni, átéli a katarzist, amit a mese kínál, és utána egy közös élménnyel gazdagodva, könnyebb elaludni és másnap venni az akadályokat.

Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat is!
 

- Egy 2 éves gyermek szereti a képeket nézegetni: sok kép, kevés szöveg. Imádják a mondókákat, versikéket, dalokat, elalvás előtt énekelhetünk is nekik.
- 3-4 éves kortól már picit hosszabb meséket is végighallgatnak. Főként az állatmeséket kedvelik, ahol az állatoknak emberi tulajdonságaik vannak.
- 5-6 éves kortól olvashatunk nekik hosszú népmeséket, vagy több fejezetből álló meseregényeket.
- 7 éves kortól pedig már olvashat ő maga elalvás előtt!
 

Szorongó gyerekeknek: sok mese, kevés rajzfilm

Általánosságban elmondható tehát, hogy a szorongó gyermek számára az az ideális, ha kevés tévét néz, és rendszeresen hall mesét. Az egymást követő rajzfilmekben és reklámokban feldolgozhatatlan mennyiségű információ zúdul rá, amelyet minél kisebb, annál kevésbé tud feldolgozni.

Segítsünk gyermekünknek! Naponta 10-20 percet szánjunk arra, hogy összebújjunk és mesét olvassunk. A befektetett idő és energia hosszútávon megtérül. Gyermekünknek nemcsak szókincse, érzelmi intelligenciája és fantáziája lesz gazdagabb, de hatékonyabbak lesznek a problémamegoldó-, konfliktuskezelési-, szociális- és kommunikációs készségei is.

Szerző: Dr. Árvainé Koczok Márta pszichológus, neszorongj.hu
Fotó: Freepik/gpointstudio