Koronavírus elleni védőoltás időseknek: 15 fontos kérdés és válasz a beoltással kapcsolatban

Ez a cikk 857 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Február 4-én, csütörtökön elkezdődik a védőoltásra postai úton vagy interneten regisztráló legidősebbek oltása. Mik a legfontosabb tudnivalók az idősek koronavírus elleni védőoltásáról?

A regisztrált idősek koronavírus elleni oltásával kapcsolatos tudnivalókról tettek közzé tájékoztatást a koronavirus.gov.hu honlapon február 3-án, szerdán.

Idősek koronavírus elleni védőoltása - A legfontosabb tudnivalók

1. Honnan tudják a háziorvosok, kit kell beoltani?
A háziorvosok megkapták a praxisukban eddig regisztráltak listáját, amelynek elején az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek vannak, velük kell kezdeni az oltást. A háziorvosok ezen lista sorrendjét követve értesítik az érintetteket az oltás pontos időpontjáról és helyszínéről.

2. Hogyan jutnak el az idősek az oltópontra?
Mint azt Müller Cecília az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján részletezte, a betegszállítók részletes protokollt kaptak azzal kapcsolatban, hogyan biztosítsák az idősek eljutását az oltópontra. Igyekeznek olyan körülményeket biztosítani az időseknek, hogy minél kevésbé szorongjanak, lesz velük egy betegkísérő és egy ápoló is. Természetesen magát a szállítást a háziorvos intézi, de van, ahol az önkormányzat is besegít, illetve ahol a rokonoknak ez megoldható.

A tisztifőorvos felhívta a figyelmet, érdemes úgy öltözni, hogy oltáskor ne kelljen bajlódni a ruházattal, legyen kéznél pár falat és innivaló is, valamint a kitöltött beleegyező nyilatkozat.

Beleegyező nyilatkozat koronavírus elleni védőoltáshoz - itt tudod letölteni »



3. Hány embert oltanak be a háziorvosok?
Minden háziorvosnak ki kell választania hat embert a listáról, akit kórházi oltóponton oltanak csütörtök és hétfő között.

Ezenfelül a héten 1080 háziorvos egy-egy ampulla Moderna-vakcinát kap, amellyel 10-10 embert a rendelőben vagy az idős ember otthonában is beolthatnak. Így csütörtök és hétfő között körülbelül 30 ezer regisztrált idős ember kapja meg az oltást a kórházi oltópontokon, több mint 10 ezer idős embert pedig a háziorvosok oltanak be - emelték ki.

4. Ha valaki betegen megy a háziorvoshoz, azt is beoltják?
A háziorvosok döntenek arról, hogy az oltásra jelentkező oltható-e vagy sem, például akut lázas betegség esetén későbbre kell halasztani a védőoltást.

5. Milyen oltóanyaggal oltják be az időseket?
Az oltások mindig a rendelkezésre álló vakcinával történnek, a kórházi oltópontokon jelenleg Pfizer-BioNTech-vakcinával, a háziorvosok pedig Moderna-vakcinával oltanak. Előbbiből az első oltást követő 21., utóbbiból a 28. napon kell beadni a második oltást. Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazzal a vakcinával kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen okból nem lehet beadni, az oltóorvossal megbeszélt időpontban kell pótolni - ismertették.

6. Hány oltásra van szükség, hogy kialakuljon a védettség?
A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség, az első oltás is kivált bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan egy-két héten belül.

Százszázalékos hatékonyságú vakcina nem létezik, így előfordulhat, hogy kevesen, de lesznek olyanok, akik mégis megfertőződnek, ők azonban nem betegszenek majd meg súlyosan.

7. Milyen iratokat kell vinni az oltáshoz?
Az érintetteket arra kérik, hogy az oltásra:
- a személyazonosító iratukat
- a TAJ-kártyájukat,
- valamint lehetőség szerint a beleegyező nyilatkozatot kinyomtatva, kitöltve vigyék magukkal,
- írják össze, milyen gyógyszereket szednek, és gondolják végig, van-e krónikus betegségük, volt-e a közelmúltban súlyos vagy akut betegségük
Ha valaki a közelmúltban immungyengítő kezelést kapott, vagy ájulásra hajlamos, jelezze az oltás előtt az orvosnak.

8. Mi történik azzal, aki megjelenik az oltásra?
Az oltást megelőzően megvizsgálják és kérdőív segítségével kikérdezik az embereket, az oltás után pedig 15-30 percig megfigyelés alatt tartják őket.

9. Milyen oltási reakciókra lehet számítani a védőoltás beadása után?
Az oltás után átmeneti reakciók - fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz - alakulhatnak ki. Ezek azonban szövődmények nélkül megszűnnek.

10. Lehet-e enyhíteni az oltási reakciókat gyógyszerekkel?
A reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító, lázcsillapító gyógyszerek alkalmazhatók.

11. Kötelező elmenni az oltásra?
Hangsúlyozták, hogy az oltás önkéntes.

12. Okozhat betegségeket, akár koronavírus-fertőzést is az oltás?
Egyik oltás sem okozhat koronavírus-fertőzést, egyik vakcinában sincs élő vírus, ami betegséget tudna okozni!

13. Miért kell beoltani az időseket?
Az időseknek és a krónikus betegeknek különösen javasolt a védőoltás, hiszen az koronavírus-fertőzés miatt elhunytak átlagéletkora 76 év, az idős kor mellett pedig a krónikus betegségek is növelik a fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. Az olthatóságról minden esetben az oltóorvos dönt.

14. Kinek nem javasolt a koronavírus elleni védőoltás beadása?
Nem javasolt például az oltás beadása:
- akut lázas megbetegedés,
- a vakcina összetevőjével szembeni allergiás reakció,
- az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció esetén
A második oltást nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltáskor - közölték.

15. Mi lesz azokkal, akik jelentkeztek a védőoltásra, de most nincsenek a beoltottak között?
A tájékoztatás szerint mindenki sorra kerül majd, aki jelentkezett a védőoltásra, az oltások ütemét a vakcinák érkezésének üteme határozza meg. Aki még nem regisztrált, továbbra is megteheti a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon vagy postai úton.

Forrás: MTI, Operatív törzs sajtótájékoztató
Fotó: MTI/Mohai Balázs