Haszonélvezeti jog - Melyek a tulajdonos és a haszonélvező jogai és kötelességei?

Ez a cikk 2879 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Melyek a haszonélvezeti jog előnyei és hátrányai? Mi illeti meg a haszonélvezőt, és mi a tulajdonost? Érdemes jól meggondolni ezt a népszerű jogviszonyt, mert a haszonélvezet inkább a tulajdonosra nézve lehet idővel terhes – hívja fel a figyelmet dr. Illés Fanni családjogi szakértő.

I. Haszonélvezeti jog alapítása

Szerződéskötés, birtokátruházása
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény V. Könyv XXX. Fejezete szabályozza a haszonélvezetet. A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog keletkezésének feltételei az erre irányuló szerződés megkötésén túl a dolog birtokának átruházása. A törvénykönyv jogokon és követeléseken is lehetővé teszi a haszonélvezeti jog bejegyzését (XXXI. Fejezet).

Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés
Ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ennek elmaradása esetén a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerzőjével szemben érvényesíthető.
Mire nem terjed ki a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Az ilyen jellegű jogvitákban az ügy tárgy az, hogy meddig terjed a rendes gazdálkodás köre.

II. A haszonélvezeti jog tartalma, időtartama

Mihez van joga a haszonélvezőnek?
Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A tulajdonost pusztán a tulajdonjog illeti meg, azaz a dolog felett rendelkezhet, azonban átruházni csak haszonélvezeti joggal terhelten lehet. Igaz ez a haszonélvezettel terhelt ingatlan átruházására is, amelynek sajnos kicsi a kereslete az ingatlanpiacon.

Haszonélvezeti jog - kinek és hogyan lehet teher?
Gyakran előfordul, hogy a gyermek vagy a fiatal kezdő pár az első ingatanát szülői/nagyszülői segítséggel, anyagi hozzájárulással tudja megvásárolni. Ez a segítő szándék azonban idővel terhessé válhat. Ragaszkodni szoktak ahhoz a szülők/nagyszülők, hogy - ritkább esetben- határozott időre szóló vagy –általában- holtig tartó haszonélvezeti joguk bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba. Azonban ne feledjük, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, amelynek mértéke az illetéktörvény alapján kiszámítható. Álláspontom szerint, ha egy 15 millió forintos ingatlanhoz a szülők 1 millió forint hozzájárulást adtak, akkor aránytalan teher a tulajdonos gyermek számára az, hogy a holtig tartó haszonélvezet tartama alatt a haszonélvező mindazon jogaival rendelkezhessen, amit a törvény a számára lehetővé tesz.

Melyek a haszonélvezeti jog előnyei és hátrányai?

Előny
A haszonélvezeti jog alapítása és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés előnye az, hogy a gyermek a részére vásárolt ingatlant nem tudja olyan könnyen eladni, nem tudják tőle kicsalni, így nagyobb biztonságban marad a családi vagyon.

Hátrány
Hátránya viszont, ha a tulajdonos már másik ingatlanba költözne és eladná azt, akkor azt csak a haszonélvezetre jogosult hozzájárulásával, vagy haszonélvezettel terhelten teheti meg (ugyanis a haszonélvezeti jog a a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad). Hiszen előfordulhat, hogy az ingatlan megvásárlásakor a rokoni kapcsolat még jó volt, de később megromlik –akár azért mert a szülőknek nem tetszik a gyermekük szíve választottja. Ekkor a haszonélvező megteheti, hogy nem egyezik bele az ingatlan értékesítésébe, vagy a birtoklás jogánál fogva akár a szülök is használhatják az ingatlant, kiutasítva így a gyermeket, aki mint olvashattuk, nem akadályozhatja a haszonélvezőt a haszonélvezetből eredő jogainak gyakorlásában. Így fordulhat elő, hogy van ugyan egy ingatlana a gyermeknek, mégsem tudja azt használni, és arra kényszerül, hogy albérletben lakjon.

Amikor a haszonélvező maga akar értékesíteni
Előfordulhat azonban, hogy a haszonélvező maga is kívánja az értékesítést. Ekkor szerződésben gondoskodni kell a haszonélvezet megszüntetéséről és az ingatlan-nyilvántartásból való kivezetéséről. Jó tudni, hogy a haszonélvezeti jognak értéke van (vagyoni értétékű jog), így fontosnak tartom az adásvételi szerződésben rögzíteni, hogy a vételár magában foglalja-e a haszonélvezeti jog ellenértékét. A haszonélvezeti jog értéke kiszámítható az illetékről szóló 1990. év XCIII törvény szabályozása alapján.

Meddig áll fent a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.

III. A tulajdonos és a haszonélvező jogai és kötelességei a haszonélvezet fennállása alatt; költségek viselése

Milyen jog illeti meg a tulajdonost?
Mint fentebb említettem a haszonélvező a más személy –a tulajdonos- tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A tulajdonos jogosult azonban a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni, ám a haszonélvezőt a haszonélvezetből eredő jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti. A tulajdonos a haszonélvezeti jog fennállása alatt a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

Mi a teendő, ha a haszonélvező "rongál"?
Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

Ki fizeti a javítási, helyreállítási munkálatokat?
A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni.

A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
A haszonélvezet gyakorlásának átengedése; megszűnése:

Átruházható-e a haszonélvezeti jog?
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de átengedheti a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.

Mikor szűnik meg a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezet megszűnik:
- ha a korábban szerződésben kikötött határozott időtartam lejár
- a haszonélvezetre jogosult természetes személy meghal
- a jogi személy jogutód nélkül megszűnik
- és végül, ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

Amennyiben a haszonélvezetet jogügylettel szüntetjük meg, a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.


Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: FreeDigitalPhotos