Hány évesen halunk meg? A kutatók szerint nem azon múlik a hosszú élet, hogy milyen géneket örököltünk

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára - állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók.

Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták - idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt.

400 millió ember adatait vizsgálták
A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra becsülték.

Az örökölhetőség az mutatja, hogy egy vonás - ebben az esetben az élettartam - mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel.

A kutatók a nagyjából 54 millió előfizető és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen. Az Ancestry még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, ami alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják.



Maradt több mint 400 millió ember - nagyobbrészt európai származású amerikaiak -, akik vagy vér szerinti, vagy házastársi kötelékkel kapcsolódtak egymáshoz.

Házastársak élettartama hasonlóbb, mint a testvéreké - Miért?
Ahogy már korábbi kutatásokból is kitűnt, a házastársak élettartama hasonlóbb volt egymáshoz, mint az eltérő nemű testvéreké. Ezt magyarázhatja sok nem genetikai tényező, ami a közös háztartásból ered, a dolgok azonban akkor lettek érdekesek, amikor a kutatók megvizsgálták a nem vérségi rokoni kapcsolatokat, és azt találták, hogy a sógorok-sógornők, sőt az unokasógorok-sógornők élettartama is hasonló volt egymáshoz, noha nem voltak vérrokonok és nem is éltek közös háztartásban.

Összehasonlították további szerzett rokonok élettartamát. Ha egy ember testvérének házastársa vagy házastársa testvérének a házastársa hasonlóan hosszan él, akkor világos, hogy a géneken és a közös környezeti hatásokon kívüli tényezők játszhatnak szerepet.

Asszortív partnerválasztás - hasonló embert keresünk
A hatalmas adatbázis további elemzése az úgynevezett asszortatív partnerválasztást mutatta ki. A kifejezés arra utal, hogy az ember hajlamos olyan társat keresni, akinek a testméretei, alakja és származása olyan, mint az övé, ebben az esetben az élettartam lehet az azonos vonás.

Természetesen egy lehetséges partner élettartamát nehéz megtippelni - mondta Graham Ruby, a kutatás vezetője, aki szerint más jellemzők vezetik a párválasztókat. Ezek lehetnek genetikaiak vagy társadalmi-kulturálisak, esetleg mindkettő, például nem genetikai tényező az anyagi helyzet.

- Ha az anyagiak befolyásolják az élettartamot és a jómódúak inkább jómódú párt választanak, akkor ez hasonló élettartamhoz vezethet - magyarázta Ruby.

Ugyanez történik génekhez inkább kötődő tulajdonságok, például a testmagasság esetében: magas ember hajlamos magas párt választani, és a magasság valamiképp kapcsolatos az élettartammal, így ez alátámaszthatná az élettartam örökölhetőségét.

Amikor az asszortatív partnerválasztás hatásait is kiküszöbölték, az az eredmény maradt, hogy az élettartam örökölhetősége nem több 7 százaléknál, talán még ennél is kevesebb.

Forrás: MTI
Fotó: Rawpixel