Felfüggesztett szabadságvesztésre és sok millió forintos pénzbüntetésre ítélt az engedély nélküli őssejtkezelések ügyében nyolc embert, köztük Pákh Imre és Fásy Ádám üzletembereket a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú döntésében. Engedély nélküli őssejtkezelés gyógyíthatatlan betegeknek
A tényállás szerint egy ukrán - sajtóhírek szerint utóbb Nobel-díjra javasolt - tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt a két üzletember.

Őssejt-laboratóriumot hoztak létre, az őssejtkezelések engedélyét megkapták, majd visszavonták
A vádlottak jelentős befektetéssel egy kaposvári plasztikai sebész magánklinikáján őssejt-laboratóriumot hoztak létre, majd együttműködési megállapodásokat kötöttek környékbeli kórházakkal, ahonnan alkalmanként 10-15 ezer forintért terhesség megszakításokból származó szöveteket kaptak. Az őssejtkezelések megindítása érdekében többször folyamodtak a helyi ÁNTSZ-hez és az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz engedélyért. A tanácstól nem kapták meg, a dél-dunántúli ÁNTSZ azonban 2007-ben adott engedélyt őssejt gyűjtésére gyógykezelés céljából. Ezt azonban még abban az évben - Falus Ferenc, az ÁNTSZ akkori országos vezetőjének fellépésére - visszavonták.

Hogyan kaphattak engedélyt az őssejtkezelésre?
A szóbeli indoklás során felvetődött, hogy a vádiratban nem szerepelt, így nem volt az eljárás tárgya, miként kaphatott, ha csak időlegesen is, engedélyt a cég erre a világszerte vitatott kezeléssel kapcsolatos tevékenységre. A rendelkezésre álló bizonyítékok, például a terjedelmes telefonlehallgatási anyag alapján azonban megállapítható, hogy az engedély kiadását jelentős lobbi tevékenység előzte meg - hangzott el.

Egy sértett hozzátartozója tett feljelentést
A nyomozás egy sértett hozzátartozójának feljelentésére indult, és a tettesek egy részét gyakorlatilag tetten érték, amikor egy budapesti egészségügyi intézményben éppen őssejtkezelésre készültek 2009 nyarán.

Volt olyan páciens, akinek azt ígérték, hogy kiszállhat a kerekesszékből
Huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak, daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják állapota romlását. A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de volt, akitől kevesebbet és olyan is akadt, akit ingyen kezeltek.
Korábban több tanúk arról számolt be, hogy nem javult az állapota, mások viszont arról beszéltek, hogy kedvező változásokat tapasztaltak a kezelés után.
A bíró elmondta, hogy az eljárásban meghallgatott sértetteken kívül még megállapíthatatlan számú páciens vehetett részt a vádlottak által nyújtott őssejtkezelésben.

A vádlottak csalásban nem, de bűnösök emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében
Az elsőfokú bíróság az egyik vádbeli minősítést, a csalást nem látta megállapíthatónak, de a vádlottak többségét bűnösnek mondta ki emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekményében. Ezek miatt egy év két hónap, három évre felfüggesztett és illetve tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztéseket szabott ki. Pákh Imrét 10 millió, Fásy Ádámot 7 millió, a kaposvári orvost pedig 5 millió forint pénzmellékbüntetéssel is sújtották.

Az ukrán kutatót 10 évre kitiltották Magyarországról
Az ukrán kutatót, aki az Egyesült Államokban él, és súlyos betegsége miatt nem vehetett részt az eljárásban, a bíró egyedül azzal sújtotta, hogy tíz évre kitiltotta Magyarország területéről. Egy vádlottat, aki asszisztensként vett részt a kezelésekben, felmentett a bíróság.

A bíró szóbeli indoklása:
A szóbeli indoklásban a bíró kitért arra: a csalás megállapításához arra van szükség, hogy bizonyítható legyen a tévedésbe ejtéssel, anyagi haszonszerzés érdekében elkövetett károkozás. A bíró szerint azonban a tévedésbe ejtés nem bizonyítható, hiszen a vádlottak a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint maguk is hittek a kezelés eredményességében, és jelentős összegeket költöttek arra, hogy elindíthassák a labort. Emellett a betegeknek nem ígértek biztos gyógyulást, elmondták, hogy nincs engedély, volt, akitől egyáltalán nem kértek pénzt, a hatóságokkal pedig folyamatos kapcsolatban voltak az engedély megszerzése érdekében.

A bíróság által megállapított bűncselekmények törvényi tényállása szerint, aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki pedig emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz vagy kereskedik vele, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A kuruzslás tényállása szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Példátlan az eset – a magyar bíróságok, ilyen bűncselekményben még nem hoztak ítéletet
Az 1997-es egészségügyi törvény nyomán 1998-ban a büntető törvénykönyvbe került emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, illetve emberi test tiltott felhasználása elnevezésű bűncselekményeknek a szóbeli indoklás szerint nincs ítélkezési gyakorlata, magyar bíróságok ilyen bűncselekmények ügyében még nem hoztak döntést.
A vádlottak - akik mindvégig tagadták bűnösségüket - felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.


Fotó: Freedigitalphotos.net
Forrás: MTI