Lemondás az örökségről - Mi a hivatalos módja? Más személy javára le lehet-e mondani az örökségről? Jogász válaszol

Ez a cikk 2670 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Hogyan lehet lemondani az örökségről: elegendő szóban vagy írásban szükséges? Le lehet-e más személy javára mondani az öröklésről? Hogyan érinti a lemondás a kötelesrészt? Az öröklésről való lemondás részleteit jártuk körül dr. Illés Fanni családjogi szakértővel.

Lemondani az öröklésről – csak úgy lehetséges, ha az örökhagyó még él
A Polgári Törvénykönyv értelmében kiesik az öröklésből az, aki arról lemondott. Ennek következtében azt a személyt, aki örökölne, a hagyaték elosztásánál ki kell hagyni. Az öröklésről lemondani az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet. Lemondani tehát akkor lehetséges, amikor az örökhagyó még életben van. Ezt össze szokták keverni a visszautasítással, amelyre az örökhagyó halála után, az örökség megnyílta után van lehetőség.

Az örökségről lemondani csak írásban lehet – de nem csak szerződésben
Érdemes odafigyelni arra, hogy lemondani nem csak az általunk klasszikusnak gondolt szerződéses formában lehet. Hanem bármely, az örökhagyó és az örököse között született írásos kommunikáció megfelelhet a lemondás követelményeinek. Elegendő tehát, ha a törvényes örökös leírja, hogy ki után, milyen mértékben és visszterhesen vagy ingyenesen mond le az öröklésről; majd erre írásban az örökhagyó aképp nyilatkozik, hogy a lemondást elfogadja. Ezért a hirtelen felindulásból tett lemondást érdemes meggondolni.

A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki. A törvény megengedi azonban, hogy a lemondó örökös valamely személy javára mondjon le. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az így megnevezett személy az örökhagyó után örökölne.

Lemondani az öröklésről részben vagy egészben is lehet
Fontos tudni, hogy (ellenkező rendelkezés hiányában):
1. A lemondás egyben a kötelesrészről való lemondást is jelenti.
2. Sőt, kiterjed azon vagyontárgyakra is, amelyet az örökhagyó az örökös lemondását követően szerzett.
3. A lemondást azonban meg lehet támadni, amelyben meg kell jelölni annak okát. Ilyen lehet például, ha a lemondó fél tévedett a nyilatkozata tartalmában vagy egyáltalán nem akart ilyen nyilatkozatot tenni; vagy valaki fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá a nyilatkozat megtételére.

Színlelt lemondás, jogellenes és tisztességtelen szándékú lemondás
Lemondásra sor kerülhet olyan élethelyzetben, amikor az örökhagyó több törvényes örököse közül valakire nem kíván örökséget hagyni, mondjuk a felek közötti rossz viszonyra, akár érdemtelenségre tekintettel. Így lehetőség van arra, hogy a még életben levő örökhagyó és a törvényes örökös –csak ha ő is úgy akarja- lemondás útján némi juttatás fejében vagy akár ingyenesen lemondjon az öröklésről (amely egyben a kötelesrész elvesztését is jelenti). Sor kerülhet azonban olyan jogellenes és tisztességtelen szándékkal is a lemondásra, hogy az örökös kivonja magát a hitelezők kielégítési alapját képező vagyon alól. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a lemondás színlelt volt-e, és valójában a lemondó fél birtokában van-e az örökség.

Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: Pixabay