Ha rosszul hallasz, gyorsabban zsugorodhat az agyad! - Mitől javulhat, mitől romolhat a hallás?

Számos korábbi tanulmány bebizonyította, hogy normál hallású kortársaikkal szemben, a halláscsökkenéssel élő idősebbeknél az emlékezőképesség és a gondolkodási készségek gyorsabb hanyatlása figyelhető meg. A kérdés csak az, hogy a halláscsökkenéshez miért kapcsolódik mentális hanyatlás.

Ha rosszul hallunk, gyorsabban zsugorodhat az agyunk

Az idő múlásával, ha romlik a hallásunk, az agyunk is gyorsabb ütemben zsugorodhat
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem egy közelmúltbeli tanulmányának lehetséges magyarázata szerint, a hallásproblémákkal küzdő idősebbek az ép hallású társaiknál gyorsabban veszítenek az agytérfogatukból. Különösen azon agyterületek érintettek, melyek részt vesznek a hangok és a beszéd feldolgozásában. Ám a pontos magyarázatot továbbra is homály fedi.

Dr. Frank Lin, a tanulmány vezető kutatója szerint, ha a fül nem továbbít világos üzeneteket az agy számára, akkor ennek következtében a hangokat feldolgozó - és a memóriáért, valamint az információfeldolgozásért is felelős - agyterületek szerkezete megváltozhat.



Egyelőre nem bizonyított az összefüggés
Bár egyelőre nem bizonyítható, hogy a halláscsökkenés közvetlenül okolható az agyzsugorodásért, Dr.Lin és kutatócsapata szerint a halláscsökkenés és a kisebb agytérfogat között egyértelműen kimutatható a kapcsolat. Ám a legfontosabb kérdés az, hogy vajon a hallókészülék használata lassíthatja-e az agyszerkezet változásával járó folyamatokat, és késleltetheti-e a szellemi hanyatlást. Ugyanis, ha az időskori hallásromlás valóban hozzájárul a szellemi hanyatláshoz, akkor a hallásjavítás jelentős hatással lehet a közegészségre.

Krónikus betegségek, melyek kapcsolatban állnak a hallásromlással
A hallásromlás gyakran más egészségi problémákkal együtt jelentkezik. Sajnos, ha a halláskárosodás valamilyen krónikus betegséggel társul, a tünetek gyakran súlyosabbak, és az életminőség is fokozottabban romlik. Számos kutatás bebizonyította, hogy a halláscsökkenés a következő krónikus betegségekkel állhat összefüggésben:

• Cukorbetegség: a diabéteszben szenvedők körében kétszer gyakrabban fordul elő hallásromlás.
• Szív- és érrendszeri betegségek: a szív- és érrendszer egészsége befolyásolja a hallószerv állapotát is, a keringési problémák, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés miatt csökken a hallószerv vérellátása, ami viszont nélkülözhetetlen a jó halláshoz.
• Krónikus veseelégtelenség: a vesék csökkent működése következtében olyan méreganyagok halmozódhatnak fel a belső fülben, melyek károsíthatják a hallóideget.
• Pajzsmirigy-alulműködés: csökkent pajzsmirigyműködés mellett nem ritka a hallásromlás előfordulása, nagyjából minden második betegnél előfordul. A belső fül szédüléssel, fülzúgással járó betegsége, a Meniére-kór is olykor csökkent pajzsmirigyműködéssel párosul. A pajzsmirigy rendellenes működésének gyógyítása a Meniére-kór tüneteit is megszüntetheti.
• Depresszió: kimutatták, hogy már az enyhe, illetve mérsékelt hallásromlás esetén is gyakran jelentkezik depresszió, és fokozódik a társadalmi elszigeteltség.
• Alzheimer-kór: a szellemi leépüléssel járó betegségek esetén lényegesen megnő a halláscsökkenés kockázata, ugyanakkor a halláscsökkenéssel élők körében sokkal nagyobb a demencia valószínűsége. Már az enyhe, 25 dB-es hallásromlás is megnöveli a szellemi hanyatlás rizikóját. Minél súlyosabb a hallásromlás, annál nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is.

A krónikus betegségek észrevétlenül és fokozatosan rombolják a hallást. Ezért ha ezek bármelyikében szenvedünk, még jobban kell ügyelnünk hallószervünk egészségére is!

A testmozgás legfontosabb előnyei a hallásra
Számos kutatás kimutatta a rendszeres testmozgás hallásra gyakorolt pozitív hatását. Jóllehet, sok esetében nincsen rá pontos magyarázat, a kedvező összefüggések megkérdőjelezhetetlenek.

Ha nagy a pocak, romlik a hallás?
A testmozgás segíti elérni és fenntartani az ideális testsúlyt, ami a jó halláshoz is igen fontos. Ha testtömeg-indexünk, azaz a BMI, 25 vagy annál nagyobb, jelentősen megnő az esélyünk arra, hogy romlani fog a hallásunk. A pocak is rizikófaktor, ha 88 cm-nél nagyobb a derékbőségünk, fokozottabban számíthatunk halláscsökkenésre.

A túlsúly káros hatása többféleképpen is magyarázható: lehetséges, hogy az alacsony oxigénszint, vagy a zsírsejtek által termelt szabad gyökök növelik a kockázatot, de az is elképzelhető, hogy a gyulladásgátló adiponektin hormon csökkent termelődése áll a háttérben.

A mozgás jótékony hatása a szervezetünkre
A rendszeres testmozgás nem csupán a szív és vesék működésére fejti ki jótékony hatását, hanem ezáltal a hallószervünk egészségét is segíthet megőrizni. Egészen pontosan a belső fülben található csiga működésére hat kedvezően: a vérkeringés javítása, a hallószőrök jobb oxigénellátása, a méreganyagok és szabad gyökök felhalmozódásának gátlása, és a zajhatások okozta károk mérséklése által.

Csak akkor kell a testmozgás esetében halláskárosodástól tartanunk, ha a fitneszteremben túl hangosan szól a zene!

Olvasd el ezt is!
Ezt tedd meg minden héten, hogy fittebb és egészségesebb legyél! »

Forrás: mindenamihallas.hu/Jáksó Nóra
Fotó: Freepik/asierrelampagoestudio