Idővel tényleg egyre több akadályba ütközik a fogpótlás?

Dr. Sápi Béla, az Uniklinik fogászat tapasztalt fogpótlástan-specialistája elmondja, mire kell odafigyelnünk, hogy minél tovább megőrizzük fogaink egészségét.

Dr. Sápi Béla: Először jöjjön egy jó hír! A helyes technikával végzett, napi kétszeri fogápolás és a fogászat rendszeres felkeresése nagymértékben lelassíthatja a káros folyamatokat. Nem mindegy, hogy a fogínysorvadással 40 vagy 65 éves korban nézünk szembe!

De mindig hasznos tudni, ki az ellenség, így van?
Így van. Ha tudjuk, mi ellen küzdünk, nagyobb eséllyel nyerünk - vagy legalábbis jócskán elodázzuk a vereséget.

Akkor nézzük meg, mi történik az idő múlásával.
Például vékonyodik a fogzománc, gyengül a csontszövet, és ha már a fogínysorvadásról volt szó, idővel valóban visszahúzódik az íny. Ezáltal szabadabbá válik a fognyak, a fog érzékenyebbé válik. Sőt, minél jobban eltűnik az íny, egyre lazább lehet a fog. Mi a jó taktika? Figyeljünk oda az ínyünkre! A helyes fogmosási technika például nem az ínnyel párhuzamos sikálás, hanem a körkörös, laza mozdulatok. Nem szabad erősen odanyomni a fogkefét! A cél a lepedék eltávolítása, amely egy puha réteg a fogakon. Az eltávolításához nem kell nagy erőt kifejteni, csak alaposan végig kell menni minden fog minden felületén. A dörzsöléssel csak az ínyt roncsoljuk, de nem leszünk hatékonyabbak.



Mi a helyzet, ha fogpótlásra kerül a sor? Mondjuk implantációt kellene alkalmazni.
Az implantáció során az állkapocs csontjába ültetünk egy műgyökeret, amelyet körbesző a csontszövet, így olyan stabillá válik, mintha a saját fogunk lenne. Ez mind szép és jó, csakhogy 40-50 év felett a csontszövet mennyisége és minősége romlásnak indulhat. Márpedig ha kevés a csontszövetünk (vagy gyenge a szerkezete), akkor bizony nem fog megmaradni benne az implantátum.

A csontritkulás főleg a hölgyeket érinti, ugye?
Valójában mindenkit, de elsősorban tényleg a nőknél szokott jelentkezni. A csontritkulás megelőzésére jó módszerek vannak: ilyen a rendszeres mozgás, a mérsékelt, észszerű napozás (hogy a kalcium felszívódásához szükséges D-vitaminról gondoskodjunk), télen a D-vitamin-pótlás, a vitamindús étkezés. Ha már helyzet van, még mindig számíthatunk a különböző csontpótló műtétekre, vagyis mindig van remény!

Fogszuvasodás miatt is szükségessé válhat a fogpótlás?
Valóban, a szuvasodás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy fogpótlásra kerül a sor. Ha idejében észbe kapunk, és még csak egy kis része ment tönkre a fognak, akkor egy töméssel megússzuk a dolgot. Ha a szuvasodás nagy felszíni területeket érint, akkor betéttel vagy koronával pótoljuk az elpusztult részeket. Ha a szuvasodás eléri a fogbelet, még gyökérkezelésre is sor kerül. Végül, ha hagytuk teljesen elfajulni a roncsolódást, az a fogunkba is kerülhet. Ez esetben hagyományos hídpótlással vagy implantációval helyettesítjük a kihúzott fogat.

Ilyenkor a fájdalom nem figyelmeztet arra, hogy pusztul a fogunk?
Ha élő fogról van szó, akkor természetesen igen! Amikor azt mondjuk, hogy fáj a fogunk, valójában a fogban futó idegek jelzik a veszélyt. Az elhalt fogban azonban már nincsenek élő idegek, így azok nem fújhatnak a riadót. Vagyis szépen éljük az életünket, miközben a fogunkat szétszedik a kórokozók (pontosabban az általuk termelt savak). Ezért is említettem az elején, hogy a fogmosás mellett el kell menni az ellenőrzésekre. A kontrollon ugyanis a fogorvos rögtön észreveszi, ha egy fog szuvasodik, és rögtön megállítja a folyamatot, A fog megmenekül, nincs szükség fogpótlásra! Vagy legalábbis egy kisebb fogpótlás is elég lesz: egy betét vagy korona kell csupán a híd helyett.

Mi a tanulság?
Dióhéjban: az idő vasfoga ellen két igazán hatékony módszer létezik. 1: tanuljuk meg valakitől, hogyan kell helyesen fogat mosni. Az interneten remek oktatófilmek vannak, de felkereshetünk egy dentálhigiénikust is, aki kifejezetten személyre szabott tanácsokat ad, és megmutatja a helyes technikákat. 2: emellett félévente tárcsázzuk a fogorvosunk számát akkor is, ha úgy érezzük, kutya bajunk!

Támogatott tartalom [x]