Magyar siker a rákkutatásban: így tudták elérni, hogy elpusztuljanak a rákos sejtek

Nagyon kedvező és reménytkeltő hír, hogy az idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.

Kinél gyakoribb a leukémia?

A leukémia szó hallatán sokan a daganatos betegséggel küzdő kisgyerekre gondolnak először, vélhetően azért, mert ez a daganattípus fordul elő leggyakrabban gyerekeknél. A "gyermekkori leukémiák" főként úgynevezett akut leukémiának számítanak, azaz a betegség kialakulása és lefolyása relatív gyorsabb.

A leukémiának egy másik formája a krónikus leukémia ellenben jóval lassúbb kialakulású és lefolyású - ez utóbbi inkább a felnőttekre jellemző.
A felnőttkorban előforduló leukémiás megbetegedések mintegy fele 60 éves kor felett jelentkezik, és a statisztikák szerint férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

Nagyon kedvező és reménytkeltő hír, hogy az idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket - a hírről még a tekintélyes Nature tudományos szaklap is beszámolt.

Leukémia kezelése - hamarosan új gyógyszerrel lehetséges

A nemzetközi kutatógárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is.

Blaskó Gábor akadémikus, a kutatásokat vezető intézet alapító igazgatója az M1 aktuális csatorna egyik műsorában elmondta, hogy a 2008-ban létrehozott intézet munkájának 80 százalékát a rákellenes gyógyszerek kutatása teszi ki, és most sikerült egy olyan molekulát előállítani, amelynek kémiai tulajdonságai teljesen tisztázottak, biológiai szempontból pedig igen előnyös tulajdonságokat mutat abban a tekintetben, hogy alkalmas legyen a humán leukémia gyógyítására.

Hogyan működik a gyógyszerjelölt molekula?
Mint mondta, a szervezet egy nagyon bonyolult, de logikusan működő rendszer, amelyben rendkívül sok sejt található, és ha ezek meghibásodnak, elöregednek vagy megsérülnek, a szervezet halálra ítéli őket, kirakja az élő szervezetből és egy újat szintetizál a helyébe.

Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek "öngyilkosságát" teszi lehetővé

- A mi gyógyszerjelölt molekulánk megpróbálja azt, hogy a tumoros sejtek öngyilkosságát vagy gyilkosságát befolyásolja oly módon, hogy a tumoros sejtek elpusztítása minél nagyobb fokú legyen, tehát a tumor vagy visszafejlődjön, vagy optimális esetben el is tűnjön - fejtette ki.

A mostani kutatás célpontjai azok a fehérjék, amelyek ezeket a folyamatokat felgyorsítják vagy lelassítják. Amennyiben a kutatók be tudnak avatkozni úgy, hogy a rossz sejteket védő fehérjék aktivitását csökkentsék, akkor befolyásolhatják a sejtek halálát, így előidézhetik a tumoros sejtek elpusztítását.

A gyógyszerjelölt molekula több olyan előnyös tulajdonsággal is bír, amilyennel a korábbi, hasonló hatású szerek nem. Ez megkönnyítheti a folyamatot, hogy gyógyszer váljon belőle. A molekulával nagyon jó eredményeket értek el leukémiás, limfómás és egyéb daganatos sejttenyészeteken, ezeket az állatkísérletek során is meg tudták ismételni.

A kutató szerint gyógyszerjelölt molekulájuk várhatóan elsősorban a humán leukémia ellen lesz hatásos, ugyanakkor az előzetes állatkísérletek azt mutatják, hogy kombinációban más rákellenes szerekkel, azok aktivitását megnövelve, talán más típusú tumoros daganatok ellen is felhasználható lesz.

Öt-hat év múlva már kezelhető lehet a leukémia
Az idén kezdődő humán, azaz emberi klinikai vizsgálatok első fázisában az úgynevezett humán toleranciát nézik, azt, hogy bírja-e az adott molekulát az emberi szervezet. A vizsgálatok második fázisában egy kis populációjú betegcsoporton nézik meg, hat-e a molekula, a harmadik fázisban pedig ugyanennek a megismétlése történik, csak betegek ezrein, egy több országot átfogó, multicentrumos klinikai vizsgálatban.

Amennyiben ezek sikeresek lesznek, a vegyület klinikai használatba bocsájtása nagyjából öt-hat évet vesz igénybe.

Az új vegyület és a róla hírt adó Nature-cikk több más vonatkozásban is egyedülálló - olvasható az MTA honlapján. Egyrészt ritkaságnak számít, hogy e nagy tekintélyű folyóirat ipari gyógyszerkutatási eredményeknek adjon helyt hasábjain. Másrészt nem szokványos, hogy a nemzetközileg színes - brit, francia és ausztrál kutatócsoportok tagjait is felvonultató - szerzőgárda élén magyar tudósok szerepelnek, ráadásul egy olyan intézet képviseletében, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény.

Forrás: MTI
Fotó: Pixabay (A fotó csak illusztráció.)