Betegségre, táppénzre, betegszabadságra vonatkozó jogszabályok közérthetően

Ez a cikk 3301 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek

Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a beteg munkavállalónak, milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatóra, és hogyan alakul a keresőképtelenség díjazása.

Ittasan vagy kialvatlanul nem lehet munkába járni
A Munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezése szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni. Ez azt jelenti többek között, hogy a munkavállaló alkohol és egyéb bódítószer befolyása alatt nem állhat, megfelelő öltözetben, kellően kipihenten és egészségesen kell munkára jelentkeznie. Ezen a területen is érvényesülnie kell azon alapelvnek, miszerint a munkavállalót és munkáltatót együttműködési kötelezettség terheli.

A dolgozó kötelessége, hogy a betegségét bejelentse
Amennyiben a dolgozó beteg, köteles orvoshoz menni, és erről megfelelő módon tájékoztatni a munkaadóját. Ha ennek ellenére mégis bemegy a munkahelyére, kötelezettsége jelezni betegségét. Különösen fontos ez olyan munkaköröknél, melyek esetén a munkavállaló több ember életéért, testi épségéért is felelősséggel tartozik (pl. az autóbuszvezető reggel olyan gyógyszert vett be a hirtelen leesett vérnyomására tekintettel, mely tompaságot, kábultságot okozhat).

Ha a beosztott beteg, a főnöknek orvoshoz kell őt küldenie
A munkavállalók féltik az állásukat, így sok esetben, amíg bírják, addig - akár lázasan is -, de ellátják munkaköri feladataikat. Ha azonban a munkáltató észleli, hogy beteg a munkavállaló, kötelezettsége orvoshoz, illetve hazaküldeni. Ez az ő érdeke is, ugyanis betegen dolgoztatni óriási felelőtlenség, és hosszabb távon komoly problémákat okozhat. A dolgozó egészsége veszélybe kerülhet, szövődmények alakulhatnak ki, de betegen nem lehet maximális munkateljesítményt sem nyújtani. Csökken az intenzitás és a koncentráció, nő a hibázási lehetőség.

Mikor igényelhet kártérítést a beteg dolgozó?
Sok munkáltató arra hivatkozik, hogy nincs pénze további munkaerő felvételére, súlyos teher a táppénz hozzájárulás megfizetése, azonban a munkáltató anyagi körülményei semmiképpen sem befolyásolhatják a munkavállaló helyzetét. Tisztában kell lenni azzal, hogy például az influenzás dolgozó megfertőzheti a kollégáit, így a végén az egész munkahelyi kollektíva keresőképtelenné válhat, így mindenki helyettesítéséről gondoskodni kell. A megbetegedett dolgozó pedig akár kártérítési igénnyel is élhet a munkaadó felé, tekintettel arra, hogy nem küldte haza a beteg munkavállalóját, így ő is megbetegedett, és emiatt keresetveszteség érte (ok-okozati összefüggés).

Jól dolgozni csak kipihenten és egészségesen lehet
Egyes munkakörök esetén egy beteg munkavállaló akár az üzlet hírnevét, hitelét is ronthatja, ugyanis nem biztos, hogy jóízűen fogyasztja el a vendég az ebédet, ha annak tálalásakor a pincér egyfolytában köhögött vagy tüsszentett.
Azaz a munkaviszony pólusain álló mindkét fél érdeke azt kívánja, hogy a lehető leghamarabb egy életerős, egészséges munkavállaló álljon a munkáltató rendelkezésére. Ennek megvalósulásához elengedhetetlen a fenti szabályok betartása.

Mennyi betegszabadság jár egy évben, és mennyi táppénz összege?
A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki, erre díjazásként a távolléti díj 70%-a jár.
A 15 nap minden munkaviszony esetén újrakezdődik. Így pl. ha a munkavállaló munkaviszony 2013. május 30. napján megszűnt, és ezen időpontig kiadta részére a munkáltató a 15 munkanap betegszabadságot, az ezen időpontot követően létesített munkaviszonyban szintén jogosult lesz 15 munkanap betegszabadságra.
 
A betegszabadság évközben kezdődő munkaviszony esetén időarányosan jár. Így pl. ha a munkavállaló munkaviszonya 2013. június 1. napján létesült, összesen 9 munkanap betegszabadság illeti meg.

Fel lehet-e mondani a betegszabadság alatt?
A felmondás közölhető a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idején is, azonban a felmondási idő csak ezek elteltével kezdődhet el (betegség esetén legkésőbb a betegszabadság lejártát követő egy év múltával). Ezekben az esetekben tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye (munkaviszony megszűnése) nem következik be, mivel a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.


Fotó: FreeDigitalPhotos
Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária