Amit a felmondási tilalomról tudni kell

Nagyszülők Lapja

Munka, nyugdíj

Nagyszülők Lapja


Amit a felmondási tilalomról tudni kell

Mikor nem szüntethető meg a munkavállaló jogviszonya felmondással az új Mt. szerint? A várandósság esetén mi a tilalom feltétele, a keresőképtelenség továbbra is védelmet jelent?

Mit jelent a felmondási tilalom?
A felmondási tilalmak olyan tényállások összefoglaló elnevezését jelentik, amelyek kizárják a munkáltató felmondási jogának gyakorlását. Az egyik csoportba tartozó okok esetében nem közölhető az okok fennállása alatt a munkáltatói felmondás, a másik csoportba tartozó okok esetén az okok fennállása alatt közölhető ugyan a felmondás, de a felmondás idő csak az ok megszűnését követő napon kezdődik.
 
Milyen esetek tartoznak a felmondási tilalom alá?
Az első, abszolút tilalmi csoportba tartozik a várandósság; a szülési szabadság; a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság; a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés; a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónapnak a tartama. 
 
Vizsgáljuk meg a fenti eseteket:
- várandósság időtartama: itt a korábbi szabályozáshoz képest a „terhesség” helyett „várandósság” kifejezéssel találkozunk, azonban ennél is lényegesebb változás, hogy erre a körülményre a munkavállaló csak abban az esetben hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Azaz, ha ezt a kötelezettségét a munkavállaló elmulasztja, a munkáltató felmondása nem lesz jogellenes. (A Legfelsőbb Bíróság eddigi gyakorlata a terhességet objektív felmondásvédelmi körülményként értékelte, ami azt jelentette, hogy amennyiben ha maga a munkavállaló sem tudott a várandósságáról, de az a felmondás közlését követően kiderült, a felmondás jogellenes volt.)

- az emberi reprodukciós eljárás: ez az eset korábban a várandósság analógiáján alapulva került a felmondási tilalmak közé, jellemzője, hogy csak nőt illethet meg és csak az eljárás megkezdésétől számított hat hónapos időtartamban.

- a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság körében lényeges, hogy ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a védelem az anyát illeti meg. Korábban a gyermek hároméves koráig a felmondási tilalom akkor is megillette az anyát, ha fizetés nélküli szabadságát megszüntette. Az új Mt. szerint, ha az anya a gyermek hároméves koráig szülési, vagy gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe, a munkáltató a jogviszonyát ezen időszak alatt csak lényeges kötelességszegésre alapított felmondással szüntetheti meg, illetve a munkavállaló képességére, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg a jogviszony, ha a munkáltatónál a szerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló e munkakörben való foglalkozatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

- tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés esetén érdemes megjegyezni, hogy az önkéntes tartalékos állomány tagja az a közkatona, tisztesi, altiszti, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig – szerződés alapján – önkéntes műveleti tartalékosként, vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.
 
Ahogyan fent jeleztük, a relatív felmondási tilalmak körébe az Mt. szerint azok a felmondási időszakok kerültek, amelyek alatt a munkaviszony csak a tilalmi időszak eltelte után szűnhet meg, azonban a felmondás ezen időszak alatt közölhető. Ezek körébe a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év; a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség; és a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság tartozik.
 
Ezekben az esetekben tehát a munkáltató joggyakorlása nem tilalmazott, azonban annak következménye (munkaviszony megszűnése) nem következik be, mivel a felmondási idő csak a törvényben rögzített okok megszűnte után kezdődhet el.
 
Az így közölt felmondás esetén a munkáltató számára nem ismert, hogy mikor ér véget a tilalmi időszak (pl. mikor lesz újra keresőképes a munkavállaló), ezért jognyilatkozatában naptárilag alkalmas módon nem tudja megjelölni sem a felmondás idő kezdetét, sem annak végét, csak annyit tud közölni, hogy a felmondás idő a tilalom után kezdődik.
 
A hatályos szabályozás szerint annak nincs akadálya, hogy a felek a munkaszerződésben, vagy a kollektív szerződésben a törvényben rögzített felmondási tilalmaknál több tilalmi tényállást határozzanak meg.
 
 
Fotó: Freedigitalphotos.net
 

Nagyszülők Lapja

Munka, nyugdíj

Nagyszülők Lapja


2014.09.08