A hasadra vagy a combodra hízol? Melyik veszélyesebb az egészséged szempontjából?

Nagyszülők Lapja

Életmód

Nagyszülők Lapja


A hasadra vagy a combodra hízol? Melyik veszélyesebb az egészséged szempontjából? Kik szerencsésebbek egészségügyi szempontból: akik körte alakban híznak, vagy akik inkább a hasukra növesztenek úszógumit? Mi az oka az elhízásnak? Miért nem működnek az általános fogyókúrás diéták? Kutatók meglepő felfedezést tettek az elhízással kapcsolatban! Egy nemzetközi tudóscsoport több mint 90 olyan új génterületet tárt fel, amely magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyes emberek az elhízásra - írja az MTI.

Az elhízás legnagyobb genetikai térképe jött létre
A kutatók több mint 300 ezer ember génkészletét vizsgálták meg, és ennek alapján alkották meg az elhízás legnagyobb genetikai térképét, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertettek - adta hírül a BBC News.

Állandó mintázatokat keresve kapcsolatot találtak az agyi folyamatokban részt vevő génekkel, ami azt sugallja, hogy az elhízásnak részben neurológiai alapja lehet.

A "hasasoknak" több egészségügyi problémával kell szembenézniük, mint a "combosaknak"
A Giant (Genetic Investigation of Anthropometric Trait) nevű konzorcium a testsúly és a magasság aránya alapján számított testtömegindex (BMI) mögötti genetikát vizsgálta.



A Nature folyóiratban közzétett másik tanulmányukban azt kutatták, hogyan hat a genetika arra, miként oszlik el a zsír a testen. A hastájék körüli zsír például több egészségi problémát okoz (egyebek közt szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, légzési- és alvási zavarok, vizelettartási problémák), mint a combokon lévő. Mintegy 33 újonnan megállapított génterületet hoztak összefüggésbe a zsíreloszlással - ami további magyarázatot ad arra, egyes emberek miért körte alakúak, míg mások miért híznak inkább hasra.

Meglepő tudományos felfedezés: neurológiai oka is lehet az elhízásnak
Azonosítottak továbbá több mint 60 genetikai területet, amely hatással van a testtömegindexre, megháromszorozva a korábban ismert ilyen génterületek számát. Elizabeth Speliotes, a Michigani Egyetem professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint ez utóbbi meglepte őt.

- Nem járunk neurológushoz azért, hogy megvitassuk a testsúlyunkat, amikor az elhízásra gondolunk, nem gondolunk általában az idegrendszerre. Ez azonban megváltoztatja azt a módot, ahogy az elhízásra gondolunk: talán nem csupán anyagcserével kapcsolatos állapotról van szó, hanem neurológiai alapja is van - tette hozzá.

Egyénre szabott, génalapú diétás tanácsadás – ez lenne a jövő?
A szakemberek úgy vélik, egyes gének szerepet játszanak abban, miként kezeljük az éhségünket, mások az élelmiszer körüli gondolatainkat befolyásolják.
Speliotes professzor hangsúlyozta, a feltárt genetikai területek sokfélesége azt jelzi, hogy az elhízásra való hajlam nem egyetlen génhez köthető.

- Ezért kevésbé valószínű, hogy egyetlen megoldás az elhízás leküzdésére mindenki esetében működhet. Jelenleg a nem és a életkor alapján adunk általános tanácsokat az egészséges testsúlyra és életmódra. Ez a típusú genetikai adathalmaz azonban egy napon segíthet abban, hogy sokkal inkább egyénre szabott tanácsokat adjunk - mondta a BBC-nek>>.

Forrás: MTI/Külföld
Fotó: Rawpixel

Nagyszülők Lapja

Életmód

Nagyszülők Lapja


2015.06.09